Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

nézzék, hanem keressék azokban az összefüggéseket, kutassák a váttozások belső rúgóit, akkor nem nevelnénk őket dialektikus gondolkodásra. Ez a fogyatékosság a földrajzoktatás terén még gyakran felüti a fejét. Nevelési feladatok. A tudomány és a tanítás viszonyában a tudomány feladata megadni a szükséges ismeretanyagot. A tanítás feladata ennek az anyagnak minél jobb felhasználása. A nevelőnek a tudományos anyaggal végzett munkája más, mint a tudósé, az anyag dialektikus kezelését azonban egyik sem nélkülözheti. A nevelő gondolkodásra is neveli tanítványait. Az erre vezető módok alkalmazása mellett tanulóiban a kutatás vágyát is fel kell ébresztenie. (Földrajzi megfigyelések, kísérletek.) A gondolkodás fejlesztésével és gyakorlati megfigyelési feladatok kitűzésével a nevelő a tanulók aktív közreműködését. biztosítja az ismeretszerzés munkájában. A tanulók tevékeny közreműködésére nemcsak azért van szükség, mert az egyszerű közlés módszere a szocialista pedagógiában — különösen az alsóbb oktatás területén — elavult* de azért is, mert alkotó szellemű embereket csak a tudományos igazságok kritikai elemzésén és a dolgok belső fejlődésmenetének logikus feltárásán keresztül lehet nevelni. Mai ifjúságunk, a jövő embere számára nem közömbös, hogy a szaktárgyi anyagot milyen módon kapja meg. Ha a természeti tényezők dialektikus összefüggése valóság, — minthogy az —, akkor nemcsak a tudományos kutatás, hanem az oktatás dialektikus módszereit is ki kell fejlesztenünk. Hogy sztatikusan, esetleg metafizikusán vagy pedig dialektikusan írunk le egy jelenséget vagy tájat, az nemcsak a tanítás minőségbeli kérdése, hanem a világnézeti nevelés kérdése is. Az ismeretek átadásának dialektikus módját a földrajzban az jellemzi, hogy problémákat tüzünk ki, jelenségeket okolunk meg közös munkával, földrajzi folyamatokat és egységeket tényezőkre bontunk, megnézzük, mennyit érnek szerepük szerint és milyen összefüggés, kölcsönhatás van közöttük. A munkában a tanulónak is részt kell vennie, mert csak így fejlődik ilyen irányú gondolkodása, szellemi aktivitása. Az emberi gondolkodás fejlődésében fontos esemény volt a jelenségek egyetemes összefüggésének és kölcsönhatásának a felismerése: első lépés a természet, a társadalom és a gondolkodás dialektikájának megismeréséhez vezető úton. Az egyéni ember (itt a tanuló) gondolkodásának a fejlesztését is ezen az úton, a kölcsönhatások és összefüggések felismerésének fokán — kell először végigvezetni. Földrajzi oktatásunknak ez a döntő láncszeme. (Az összefüggések konkrét ismeretén épül majd fel 134