Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

jai. Ha félcserélnénk Madagaszkár és Grönland szigetét (földrajzi helyzetükkel együtt a tényezők helyi csoportosulása is megváltozna), az a földrajzi arculat gyökeres megváltozását vonná maga után. A kérdésre fontossága miatt tértünk ki. Tételünk erősítésére keressünk kivételt: találunk-e helyi csoportosulásban olyan tényezőt, amely egy másikkal nincs kapcsolatban. Igen, találunk. A talaj színe és a csapadékvíz elszivárgása között semmi közvetlen kapcsolat nincs. A példa erőltetettségéből látható, hogy nem könnyű a földrajzban ilyen tényezőt találni. A tényezők száma a földrajzi összefüggésekben. A földrajzi csoportosulásokban rendszerint igen sok összefüggő tényező vesz részt, az összefüggések kombinatívak és bonyolultak lehetnek. A tudományos és az iskolai munkában azonban a legfontosabb tényezők és a lényegi összefüggések kiválasztása a mi feladatunk. Vizsgálati terünket ezzel máris szűkítettük. A további szűkítés a munkamódszernek, az analízisnek a kérdése és feladata. Azt jelenti, hogy egyidőben csak kevés (két-három) tényező kölcsönhatását állapítjuk meg. Mi a kapcsolat például a passzát légkörzés nagylégnyomású öve és a sivatagok kialakulása között. A valóságban ilyen egyszerű (két- vagy háromtényezős) összefüggés önmagában nincs, más tényezők is járulnak hozzá. (A fenti példában a levegő hőmérséklete, páratartalma, a földrészek kiterjedése, a talaj felmelegedési viszonyai stb.) Ha ilyenekről beszélünk, csak azt jelenti, hogy a lényegi kifejtéshez legközelebb álló néhány tényezőt választottunk ki az adott pillanatban, valamely jelenség megmagyarázásához. A dolgoknak ez a leszűkítése azonban tisztán módszertani kérdés és különösen iskolai gyakorlatban fontos. Az ilyenkor vizsgált néhány tényező azonban mindig főtényező, általánosítások megfogalmazására is alkalmas. Kimondhatjuk általánosságban, hogy a folyóvíz energiája a víz tömegével és sebességével egyenes arányban van, vagyis: melyben E az energiát, t a víztömeget és v a sebességet jelenti. Alapvető komponensek és jól lehet velük dolgozni. Ha azonban kissé közelebbről megnézzük például a v-t (sebességet), amely általában a lejtő fokától és a víz mennyiségétől függ, a vele kapcsolatos és befolyásoló tényezők hosszú sorát fedezzük fel, mint másodlagos, vagy járulékos tényezőket. Köztük szerepel a folyómeder szelvényének alakja és a folyó helyszínrajza (egyenes, vagy kanyarulatos), a mederágy anyaga, a szállított hor125