Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

sét. A környezet adottságai legfeljebb a termelés minőségi és mennyiségi, valamint területi elosztásában érvényesülnek, és a természeti földrajzi adottságok ilyen értelemben figyelembe is veendők. Megállapításunk nem egyértelmű a természeti viszonyoknak való kiszolgáltatottsággal, a „vak szükségszerűséggel". Engels a kérdéssel kapcsolatban a következőket mondja: „A szabadság nem a természeti törvényektől való képzelt függetlenségben áll, hanem a törvények felismerésében és az ez áital megadott lehetőségben, hogy a természeti törvényeket tervszerűen, meghatározott célok szolgálatába állítsuk."

2

5 Engels nevezte „vak szükségszerűségnek" azt az állapotot, amelyben a természeti törvények még csak tudatunkon kívül léteznek és hatnak. A jelzett állapot azonban csak a fejletlen termelő eszközök korában állhatott fenn, amikor az ember még a természeti jelenségek hatalma alatt nyögött. Ez a primitív állapot a termelő eszközök és a termelő viszonyok fejlődésével — a világ néhány pontját leszámítva — megváltozott. Azt a tényt, hogy a természeti törvények megismerhetők és hatásukat irányítani lehet, Sztálin is megerősíti. 2,

6 A víz romboló erejét például termelő munkára foghatjuk. A természeti törvények alkalmazásával olyan termelési folyamatokat tudunk elindítani és olyan mértékben, amelyek az adott földrajzi környezetben addig nem voltak lehetségesek. Néha egyetlen természeti tényezőnek a megváltoztatása elegendő ahhoz, hogy a természetes földrajzi komplexumok önfejlődése egészen más irányba forduljon. Ha meredek lejtőn erdőt irtunk, nemcsak veszedelmes torrensek keletkeznek, hanem a talajpusztulás is megindul. Megváltoznak ezenkívül a napsugárzási viszonyok, a természetes vízháztartás, a vegetáció. A mesterséges mezővédő erdősávok nemcsak a szél futását gátolják, hanem növelik a levegő páratartalmát is. Csökkentik ezzel a talaj és a növényzet vízveszteségét, más irányt adnak „a talaj fejlődésének, megakadályozzák a deflációs folyamatokat. A társadalomnak kell arról gondoskodnia, hogy a tájak fejlődése a termelés érdekeit tekintve helyes irányba haladjon. Az erre vonatkozó tervezés csakis az összefüggés és a kölcsönhatás törvényszerűségének az ismeretében lehetséges. És nem keresztülvihetetlen. A társadalom termelő munkájának összefüggése a természettel tehát abban tér el a természet saját belső összefüggéseitől, hogy a társadalom a természet felé mutató kapcsolatait tudatosan, előretervezve rendezheti. Földrajzi környezetét saját igényeinek magfelelően meg is változtathatja. Az átalakítás módjai: a termelést akadályozó földrajzi tényezők kiküszöbölése, a hiányzó földrajzi adottságok megszerzése (öntözővíz"), 123