Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

Az elmondottak fő tanulsága, hogy a dialektika — éppúgy, mint a dolgok — nem az emberek fejében született, hanem az a való világ törvényszerű mozgása. A dialektika objektív természetű és valóságos összefüggésekben, fejlődési folyamatokban, a mennyiségnek minőségbe való átcsapásában és az ellentétek harcában nyilvánul meg. Marx alapvető tanítása, hogy a világot nem; mint kész dolgok összességét, hanem mint a folyamatok összességét kell felfogni, amelyben még a látszólag szilárd dolgok is a keletkezés és az elmúlás szakadatlan láncolatán mennek keresztül. Az összefüggések és fejlődési folyamatok csak olyan módszerekkel ismerhetők meg, amelyek ténylegesen fel is fedik azokat, s ennélfogva törvényszerűségek megfogalmazására is alkalmasak. Ebből következik a tudománynak (itt a földrajztudománynak) az a feladata, hogy saját területén alkalmazza és konkretizálja a kutatás és a gondolkodás dialektikus módszereit. Dokucsajev óta a földrajztudomány e téren nem kis eredményeket ért el. Mást kérdés — később erre is részletesen kitérünk —, hogy miként kezelje a nevelő ezeket a módszereket és milyen mélységig vezesse el tanulóit a dialektikus földrajzi gondolkodás területén. A dialektikus összefüggések szerepe a földrajzfoasi ,,A dialektikus és a történelmi materializmus" c. művében Sztálin a dialektikus módszer fő vonásaiként az összefüggések, a fejlődés, a minőségi változások és a belső ellentmondások kérdéseit foglalja össze. Mi ebben a tanulmányban csak az összefüggések kérdését vizsgáljuk meg közelebbről, a földrajz és a földrajztanítás szempontjából. Az összefüggésekről szóló tétel ismerete tárgyunkban azért fontos, mert a földrajz nemcsak egyes jelenségekkel, hanem azok összefüggésével is foglalkozik. Sztálin ezt írja: ,,A dialektika, ellentétben a metafizikával, a természetet nem egymástól elszakított, egymástól elszigetelt, egymástól nem függő tárgyak és jelenségek véletlen halmazának tekinti, hanem összefüggő, egységes egésznek, melyben az egyes tárgyak, jelenségek szervesen kapcsolódnak egymáshoz, függnek egymástól és feltételezik egymást."

6 A földrajzi kutatás mellett a tanításnak is fő szempontja kell legyen, ,,. . .hogy egyetlen természeti jelenség sem érthető meg, ha a többitől elszigetelten vesszük, ha kikapcsoljuk a környező jelenségekből, mert a természet bármely ágának bármely jelensége értelmetlenné válhat, ha a környező körülmények figyelmen kívül hagyásával, tőlük elszakítva vizsgáljuk; 110