Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Adler Miklós: Rajzmódszertani irodalmunk

mint bizonyos megfigyelések körül. Az. aztán egyáltalán nem világos, és ebből az általam idézett részből meg éppen nem derül ki, hogy a megfigyelés tartalma miként fejlődik évről-évre, fok ról fokra. Az lenne helyes, ha alsó fokon megelégednénk bizonyos helyzeti viszonylatok megállapításával, majd formaviszonylatok megállapításával, magasabb fokon a tér és színviszonylatok együttes megfigyeltetése kerülne előtérbe. Természetesen ezek az elemi viszonylatok, amelyek a kezdőfoknak voltak problémái, azok sohasem szűnnek meg, csak a hangsúlyuk csökken. Az ilyen kérdések felvetésével és megvilágításával foglalkozzék majd az új módszertani útmutató és tartózkodjék a túlságos általános megjegyzésektől, mert az ilyenek csak elsematizálják az egész rajzoktatást. Ugyanez a sematizmus jellemzi a rajz alakításának 5 foko zatáról írottakat is. (10. oldalon.) Az igaz, hogy a rajzi feldolgozás a vázlattal kezdődik. (Közbevetőleg megjegyzem, hogy „aránytömeget" nem lehet vázolni, formatömeget helyes arányban igen.) De ez az 5 fokozat megint csak olyan általános. Hogyan kell vázolnunk? Hogyan kell alakítani? stb. Ezeknek a kérdéseknek kell tisztázódni a végleges útmutatóban. Még két megjegyzés ehhez az általános részhez: 1. A természet utáni feladatok megoldására különféle technikák alkalmazását ajánlja az útmutató. Milyen legyen ez a technika? „ . . mindig a tárgy, illetőleg a beállítás dönti el" — olvassuk. Nagyon hangzatos ez így, de nem hiszem, hogy lenne olyan beállítás, amelyet olajjal, egy másik, amelyet ceruzával, stb, stb. lehetne legjobban feldolgozni. 2. Ugyancsak a természettanulmányok festésére — nem kötelező érvénnyel ugyan — bizonyos sorrendet javasol az útmutató. Ezt az útmutatót több ezren olvassák el, olyanok is, akik maguk keveset festenek, nincsen elég szilárd gyakorlatuk sem. Ha egy ilyen kartárs elolvassa ezeket a mondatokat, azt gondolhatja magában, hogy ha éppen nem is az itt olvasható sorrend a legjobb, de valamilyen sorrend mégis csak kell, hogy legyen. Sorrend persze az van, csak az a kérdés, hogy milyen elv kormányozza a festés sorrendjét? Tekintve, hogy a rajzolást és a festést tanítani annyit jelent, mint összefüggésekben, viszonylatokban való gondolkodásra tanítani, a rajzolás menetét is, a festés menetét is ennek az elvnek kell megszabni. E bírálatnak nem feladata, hogy részletesen ki is fejtse, minek kell a festés sorrendjét meghatározni az alsó és a magasabb fokokon, de a végleges útmutatónak ezt is tisztáznia kell majd. 104