Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Adler Miklós: Rajzmódszertani irodalmunk

A realista festő is felteszi ugyanazt a kérdést, hogyan kerül rá a sík vászonra a tér képe? A realista festő semmiképpen sem fogja ennyire leegyszerűsíteni a kérdést, nem fogja az elvonatkoztatásnak olyan módszereit ajánlani, amely optikai metszetté szűkítené le a valóság képét. Már csak azért sem, mert mindenki tudja, hogy a tárgyak térbeliségének érzékelése nem egyedül a szem munkája. A tér érzékelés munkájában más érzékszerveink is tevékenyen részt kell vegyenek, különben tényleg csak „vetületekben" érzékelnénk a világot, mint a fény után kapkodó csecsemők. „A képszerű megismerés" c. fejezetben Balogh Jenő több olyan megállapítást tesz, amlely helytálló, ha külön-külön nézzük azokat, de az egész fejezetet abban az összefüggésben, amelyben elénk tárja, nem lehet elfogadni. Helyes lenne, ha később, egy más művében, az értékes magvát megtartva és azt teljesebben kifejtve dolgozná fel. E helyen teszek említést arról is, hogy a most tárgyalt fejezetben és a könyv számos más helyén gyakran lehet találkozni meghatározásokkal, amelyek tartalma felől az olvasó nem nyer kellő tájékoztatást és így saját találgatásaira kénytelen támaszkodni. Ilyenek pl. a következők: „látvány és valóságos jelenség" (mit ért az egyiken és mit a másikon? és van-e egyáltalán „nemvalóságos jelenség?), aztán mit jelent ez a fogalom, hogy „elvont szemlélet", vagy az „elvont jellegű részmegfigyetés". Nehéz ezekkel a nem

1 világos és meg nem világított fogalmakkal mit kezdeni. Tipikus ábrázolás: A szerző egy rajzórára vezet el bennünket. A tanulók korsót rajzolnak. Idézek a fejezetből: „Ha a korsó vadonatúj, de oldalán egy helyen megpattant a máz, s ezt nagy gonddal ábrázoljuk, ezzel nem jellemző tulajdonságot ragadtunk meg. Hiszen a korsóra az jellemző, hogy új. De ha a korsó ütöttkopott, akkor éppen az fogja a rajzon jól jellemezni, hogy hangsúlyosan ütött-kopottra rajzoljuk. Vegyünk még élesebb példát. Az adott korsó formájának tipikus sajátságai a következők: erősen kidagadó hasasság, amely a torok felé hirtelen szűkül, majd a torok a szájnyílás felé alig szélesedik. E sajátos forma hangsúlyozása a rajzon a korsó tipikus formáját tolmácsolja. Mindegyik esetben tipikus tulajdonságokat ábrázoltunk. A korsó tipikus formáját tipikusan új, vagy tipikusan ütött-kopott tulajdonságait ragadtuk meg. Megalkottuk a korsó ilyen, vagy olyan tipikus képét, a korsót tipizáltuk. Ha még azzal is tetézzük munkánkat, hogy a korsó környezetét is úgy választjuk meg és ábrázoljuk, hogy ezt a tipikus tulajdonsá92