Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Adler Miklós: Rajzmódszertani irodalmunk

mindez még távolról sem jelenti azt, hogy.a művészetet a szó teljes értelmében már magáévá tette volna. A művészet megköveteli a korszerű technikai felkészültséget, mint alapvető, nélkülözhetetlen elemet, de nem merül ki benne. Különösen fontos hangsúlyozni azt, hogy a technikai szaktudást a festészetben megszerezni összehasonlíthatatlanul nagyobb vesződséggel jár, mint pl. az irodalomban. Mégis, mindez csak alap az igazi művészet számára, amely abban a képességben rejlik, hogy megtaláljuk azt a formát, amely megfelel a tartalom belső lényegének. Minthogy pedig a forma jellegét a tartalom jellege határozza meg, nem vitatható az eltéphetetlen kapcsolat a valóság megismerésének mélysége és a művész igazi mesterségbeli tökéletessége között. Jól meg kell jegyezni, hogy a művészet nem az ábrázolással kezdődik, hanem azzal, hogy mondanivalónk van az emberek számára az életről, az ábrázolt tárgyról. A művészet az eszmeiséggel kezdődik. Művészek és gondolkodók alkotásai és írásai tanúskodnak e mellett. Leonardo: „Az a festő, aki ügyesen rajzol, de csak úgy szemre, olyan mint a tükör, amely mindent visszatükröz, anélkül, hogy ismerné azt, ami vele szemközt áll". Diderot azt írta a festészetről, hogy a képnek egy nagy eszmét kell kifejeznie, különben néma marad. Balzac a művészi képet, mint olyan eszmét határozta meg, amely emberi alakká vált. De itt most a tanulók elemi fokú rajztanulásáról beszélünk. Különbséget kell tenni a technika elsajátítása és a művészi munka között. Abban viszont teljesen egyetértek Balogh Jenővel, hogy mindaz, amit az alsófokú oktatás keretében elmondunk tanítványainknak, bármilyen magas fokon is megállják helyüket és nem kerülünk ellentmondásba önmagunkkal. Hová tegyük hát a gyermek rajztanulását, ha az nem minősíthető mii vészi megismerő tevékenységnek? Az emberiség évtízezredek óta rajzol és fest. Az emberiség ez idő alatt igen sok tapasztalatot szerzett, sok olyan törvényszerű összefüggést tárt fel, melyeknek ismerete ma már nemcsak minden alkotó művész számára kötelező, hanem egyszerűen hozzátartozik minden errljber alapvető műveltségéhez. A rajzolói és festői munkának van egy olyan része, amelyet ma már általános ismeretanyagnak kell minősítenünk, olyan anyagnak, ami tanítható és el is sajátítható. Ennek az elsajátítható ismeretanyagnak bizonyos kérdései az általános iskolában taníthatók, más kérdései pedig más, ma 86