Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Adler Miklós: Rajzmódszertani irodalmunk

rajzolás és rajzoktatás helyének a keresésével foglalkozik. Ugy gondoltam ugyanis, hogy ha ezekre a főkérdésekre írt bírálati megjegyzések eléggé belevilágítanak a műbe, akkor a bírálat alá nem vett kérdéseket már egyszerű következtető munkával minden olvasó maga is fel tudja dolgozni. Műve I. fejezetében a szerző arra törekszik, hogy az általános iskolában rajzot tanuló gyerek munkásságát a művészi megismerő tevékenység körébe illessze be. Éppen ezért elsőként ezt a kérdést, a művészi megismerés kérdését veszem vizsgálat alá. A művészi megismerést egyszerűen azonosítja a tanulók rajzolói munkájával. Álláspontja szerint, amikor a tanuló rajzol, akkor — ha elemi fokon is — a művészi megismerő tevékenység útján jár. E nézetét így fogalmazza meg: „Ha a tanuló ábrázoló munkája helyes mederben folyik, akkor a munka a világ megismerésének olyan területén edzi, izmosítja a tanuló ismeretszerző erőit, melyet képszerű megismerésnek, lényegében a lenini tézisnek megfelelően művészi megismerésnek neveztünk. A művészi megismerésben való jártasság (egyszerűen szólva a képalkotás készsége) az eleven szemlélet közvetlenségét a gondolkodás általánosságával egyesíti — látó embereket nevel a gyermekből. Nem azért nevezhetjük őket látóknak, mert eleven a szemléletük, hanem azért, mert nem állnak meg a szemlélésnél, hanem erőteljes értelmi munkával általánosítanak, lényegesítenek, tipizálnak." A művészi megismerés kérdésével foglalkozva, elég ennek az idézetnek a megvizsgálása, hiszen itt kétségtelenül az jut kifejezésre, hogy amikor a tanuló korsót rajzol, vagy bármi mást, akkor a művészet eszközeivel törekszik a valóság megismerésére; röviden: művészi munkát végez. Az tehát itt az első eldöntendő kérdés, minősíthető-e a tanuló rajzolói munkája művészi tevékenységnek, vagy sem? Válasz: A művészet nem az ábrázolással kezdődik. Minden művésznél az alkotó munkásságot a tanulmányozás időszaka előzi meg. Amikor a művész rajzolni, festeni tanul, akkor ezt azért teszi, mert olyan ismeretekre, készségekre kell szert tennie, amelyek nélkül nem válhat alkotó művésszé. Megtanulhatja valaki az anatómiát, a távlattant, színelméletet, járatosságot szerezhet a legkülönfélébb viszonylatok (helyzeti, tónus, szín, stb) kérdéseiben, eljuthat valaki addig is, hogy hibátlanul rajzol és fest, 85