Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientiuarium et Socialium. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 29)

Szilágyi István: Magyar, román, belga szociális szakos hallgatók összehasonlító érték- és attitüdvizsgálata

pontosan lejegyeztük. Ezután következett az interjúk anyagának értékszemponti tartalomelemzése. Az értékszemponti tartalomelemzés által feltárt értékek száma 41 volt. Ez túl soknak bizonyult a vizsgálat elvégzéséhez. Ezért hat, a vizsgálatban nem érintett kollégát, illetve hat nem szociális képzésben tanító kollégát kértem meg, hogy jelölje meg azokat az értékeket, amelyeket fontosnak tart az említett 41 érték közül. A vizsgálatban azokat tartottam meg, amelyben a kollégák egyetértésének mértéke a legnagyobb volt. Az eredeti értéklistából nem tartottam meg azokat az értékeket sem, amelyek a másik két nyelven nagy egybeesést („fedést") mutattak, pl.: bizalom - megbízhatóság, szeretet szerelem. Román nyelven a szeretet és szerelem szó ugyanazzal a szóval van kifejezve: dragoste (csak a szövegkörnyezet alapján lehet megkülönböztetni). A bizalom és megbízhatóság szavak mindkét nyelven majdnem ugyanazokkal a szavakkal vannak kifejezve: incredere - om de increder (román) és confiance - homme de confiance (francia). Az így kialakult listán 31 érték szerepelt. Ezek között voltak olyanok is, melyek a Rokeach-féle értéklistán szerepelnek, pl. bölcsesség, kényelmes élet, független és megbízható; és olyan értékek is, amelyek nagymértékben azonosak a rokeachi értékekkel, pl. családi biztonság - családi harmónia, élvezetek - életörömök, segítőkész - segítségnyújtás. Az értékek minél pontosabb értelmezése céljából, minden érték mellé, zárójelben feltüntettünk egy párszavas magyarázó szöveget is. Ennek a magyarázó-értelmező szövegnek a kialakítását asszociációs próbával végeztük el (Bugán 1994). Az attitűdskála kialakítása Az attitűdskála elkészítésénél arra szorítkozunk, hogy az adott válaszok alapján, a verbális repertoárból válogattunk ki itemeket, és így tulajdonképpen a vizsgálati alany verbális attitűdjét vizsgáltuk. A legtöbb pszichológiai és szociológiai kutatás a kiváltott verbális attitűd vizsgálataival foglalkozik. Green (1954) véleménye szerint ez a verbális attitűd nem minden esetben korrelál a megfelelő szituációban adott viselkedésekkel. így nehéz felmérni, hogy milyen mértékben érvényesül a cselekvési attitűd. Ezzel a ténnyel vizsgálati célunk megvalósításánál is számolnunk kell. Vizsgálatunk céljának és jellegének leginkább a Likert-féle skála alkalmazása felelt meg. Az attitűdskála kialakításánál szintén az interjúk anyagát használtuk fel. Főleg azokat a válaszokat, amelyek a szakmai munkára vonatkoztak. Ezeket állítások formájában írtuk le. Az interjú anyagából összeállított állításokat kiegészítettük olyan állításokkal, amelyek a szakma etikai viselkedésére vonatkoznak. Ezeket a szakmaetikai kódex anyagának felhasználásával készítettük el. (A szociális munka etikai kódexe) Az így kialakított állításokat a 32