Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Kárász Imre: Produkcióvizsgálatok a síkfőkúti cseres-tölgyes erdő cseijeszintjében I

A vizsgált cserjefajok átlagos méretű egyedei közül a Cornus mas évi produkciója a legnagyobb, 202,16 g/db. A többi faj évi szervesanyag termelése csökkenő sorrendben: Acer campestre 182,50 g/db, Acer tataricum 151,46 g/db, Quercus petraea 144,19 g/db, Cornus sanguinea 50,46 g/ db, Ligustrum vulgare 26,05 g/db (lásd 5. ábra). Az egyes fajok évi produkcióját hektáronként összevetettük ugyanezen fajok föld feletti fitomasszájával. Az évi produkció mennyisége és a fajok fitomasszája között szoros az összefüggés. Az évi produkció általában a föld feletti fitomassza 22—23%-a. Valószínű, hogy ez az arány a gyökerekre is igaz. A részletes eredményeket a 2. táblázat tartalmazza. Összefoglalás Jelen tanulmány az 1972 óta komplex környezetbiológiai vizsgálat tárgyát képező síkfőkúti cseres-tölgyes (Quercetum petraeae-cerris) erdő ökoszisztéma („Síkfőkút Project") magas cserjeszintjében végzett évi produkció felmérés eredményeit tartalmazza 1977-ben a magas cseijeszint jelentősebb hat fajának (Acer campestre, A. tataricum, Cornus mas, C. sanguinea, Ligustrum vulgare, Quercus petraea) éves produkcióját becsültük meg. A további négy fajt „egyéb" címszó alatt tárgyaljuk. A felmérések a föld feletti növényi részek (törzs + ág, egyéves gally, lomb, virág, termés) éves szervesanyaggyarapodásra terjedtek ki. A cseijék produkcióját átlagos cserje módszerrel fajonként 10—10 átlagos méretű mintacseije (1. táblázat) mérési adatai alapján mértük, illetve számoltuk faji bontásban külön-külön a fent említett frakciókra. Eredményeinket hektárra számított szárazsúlyban a 2. táblázat tartalmazza. Egy hektárnyi erdő magas cserjéi évente 979,96 kg szerves anyagot termelnek. Ennek 48,17%-át (472,06 kg/ha) a Cornus mas, 34,96%-át (342,67 kg/ha) az Acer campestre termeli. A többi faj együttes produkciója 165,23 kg/ha (16,87%). A produkció faji megoszlását a 4. ábra mutatja. A frakciónkénti megoszlás a következő: 462,47 kg/ha lomb, 247,28 kg/ha törzs + ág, 228,43 kg/ha egyéves gally, 1,56 kg/ha virág és 40,22 kg/ha termés (2. ábra). Az egyes fajok évi produkcióját összevetettük ugyanezen fajok föld feletti fitomasszájával. A produkció mennyisége általában a föld feletti fitomassza 22—23%-át teszi ki. IRODALOM 1. Bray, R. J. (1963): Root production and the estimation of net productivity - Can. J. Bot. 41 p. 65-72. 2. Duvigneaud, P. (1967): L'écologie, science moderne de synthese 2. Ecosystémesi et biosphere. Bruxelles 3. Jakucs, P. (1967): Quercetum petraeae-cerris. In: Guide der exkursionen des Int. Geobot. Symp. Ungarn, Eger-Vácrátót 40-42, 83-84. 4. Jakucs, P. (1973): „Síkfőkút Project". Egy tölgyes ökoszisztéma környezetbiológiai kutatása a bioszféra program keretén belül. MTA Biol. Oszt. Közi. 16, p. 11-25. 5. Jakucs, P.-Papp, M. (1974): Production investigations of the undergrowth (herbaceous layer) of a Quercetum petraeae-cerris forest ecosystem. Acta Bot. Acad. Sei. Hung. 20, 295—308. 6. Jakucs, P.-Virágh, K. (1975): Changes in the area and weight of light - and shade-adapted leaves and shoots of Quercus petraea and Quercus cerris in a Hungarian oak forest ecosystem. Acta Bot. Acad. Sei. Hung. 21, 25—36. 7. Jakucs, P.-Horváth, E..-Kárász, I. (1975): Contributions to the aboveground stand structure of an oak forest ecosystem (Quercetum petraeae-cerris) within the Síkfőkút research area. Acta Biol. Debrecina 12, 149-153. 8. Jakucs, P. (1978): A környezetbiológiai kutatások néhány kérdéséről (Akad. székfoglaló előadás). MTA Biol. Oszt. Közi. 21, 61-77. ' 475