Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Kárász Imre: Produkcióvizsgálatok a síkfőkúti cseres-tölgyes erdő cseijeszintjében I

Módszer Az erdő cseijeszintjének fitomassza becslését átlagoscserje módszerrel végeztük (10). A produkció becslések alapját szintén e módszer képezte, ugyanis az átlagos méretű cserjéken mért produkció adatokból következtettünk a hektáronkénti éves szervesanyagtermelésre. Az éves produkció becslését frakciónként (lomb, törzs + ág, egyéves hajtás (gally), virág, termés) több lépésben végeztük. Szeptember közepén fajonként 10—10 átlagos méretű magas cserjéről leszedtük az összes levelet és szárítószekrényben 105 °C-on 72 órán át szárítottuk, majd lemértük. A hektáronkénti törzsszám ismeretében számoltuk ki a hektáronkénti száraz levélsúlyt. Ezt fogadtuk el egy évi lombprodukciónak. A további frakciók évi produkciójának becslésére "szintén fajonként 10—10 átlagos méretű cserje adatait használtuk fel. A teljes lombhullás után december elején vágtuk ki azokat a mintacseijéket, amelyek alapján az éves hajtás mennyiségét és az ág 4- törzsprodukciót becsültük. Az egyéves hajtások színükben különböznek az előző évi gallyaktól. E megkülönböztető tulajdonság alapján a kivágott mintacserjékről levágtuk az egyéves hajtásokat. A levelekkel azonos módon szárítottuk, mértük a szárazsúlyukat, s így megkaptuk az évi fiatal gallyprodukciót. Az ág + törzsprodukció becsléséhez a kivágott cserjéket 10-12 cm-es darabokra szétvagdostuk és vastagság szerint csoportosítottuk: A feldarabolás előtt megmértük a törzs illetve a különböző vastagságú ágak hosszúságát, átmérőjét. A továbbiakban kétféleképpen becsültük a törzs + ág éves produkciót. 1. A különböző vastagságú ágakon és a törzseken évgyűrűszámlálással kormeghatározást végeztünk. Külön mértük az utolsó (1977-ben képződött) évgyűrű vastagságát minden minta vastagabb és vékonyabb végén. Az így kapott adatokból kiszámítottuk a külső évgyűrű térfogatát. A mintákat 105 °C-on 96-120 órán keresztül szárítottuk, majd mértük a szárazsúlyát és térfogatát és kiszámítottuk az egyes fajok fás részeinek fajsúlyát. Az évgyűrű térfogat és fajsúly szorzata adta meg a törzs + ág produkciót szárazsúlyban. 2. Az évgyűrűszámlálás során megkaptuk a különböző fajok átlagos méretű egyedeinek életkorát. Az előző pontban leírt módon meghatározott törzs 4- ág szárazsúly adatokat az átlagos életkorral osztottuk s megkaptuk az évi produkció átlagos értékét. A virág- és termésprodukció becslését tavasszal illetve az őszi termésérések idején végeztük szintén fajonként. A termést érlelő fajok átlagos méretű egyedei közül 10—10-nek megszámoltuk a virágait. Más hasonló méretű egyedekről virágmintát vettünk, fajonként 200—200 virágot. A mintákat 105 °C-on 48 órán át szárítottuk, majd súlyméréssel kiszámítottuk egy-egy virág súlyát. A törzsszám ismeretében becsültük a hektáronkénti virágtömeget. A megszámlált virágú cserje egyedeknél ősszel elvégeztük a termésszámlálást. Augusztus 16-án egy előzetes termésszámlálás során az ismert virágszám és a cserjéken maradt termések száma alapján meghatároztuk a lehullt, terméssé nem fejlődő virágok, illetve a satnya, kifejlődés előtt lehullt termések mennyiségét. A terméséréskor számolt adatok ismeretében meghatároztuk az augusztustól a termésérésig lehullt éretlen termések számát. A virágprodukció értékei a terméssé nem fejlődő virágok szárazsúlyát tartalmazza, valamint a terméssé fejlődött virágok súlyának 25%-át, ugyanis a virágoknak a termésképzésben részt nem vevő részei a virág szárazsúlyának átlagosan 25%-át tették ki. A termésprodukció megbecsülésére fajonként 100—100 érett termést gyűjtöttünk be. A mintákat 105 °C-on 72 óráig szárítottuk, majd mértük a súlyát. Az így kapott adatokból kiszámítottuk a hektáronkénti terméshozamot. 469