Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Balázs György: Országos kubikos kongresszus Csongrádon 1939 februárjában

olyan hátránya is származhatott, hogy netalán a családot valami baj érte, abban az esetben mint családfő sem tudott a bajbaesett családtagjain segíteni. Mindezeket figyelembe véve a kubikosoknak az utazási igazolvány megadása több szempontból is indokoltnak látszott. Az ötödik pontban a kubikosok biztosítását tárgyalta meg az országos értekezlet. Gulyás Imre előterjesztésében azt indítványozta, mondja ki a kongresszus, hogy a kubikmunkás akár gát, csatorna, út, vasút vagy mélyépítésnél dolgozik, minden esetben az OTI-nál biztosítandó és sem az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnek, sem vállalati, társulati biztosító intézménynek tagja nem lehet. Az előadó munkanélküliségük esetére szükségesnek tartotta az önkéntes biztosítás bevezetését is állami hozzájárulással.

2

0 A kubikmunkások biztosítása már régóta megoldásra váró feladat volt, aminek rendezése sürgőssé vált. Ebből a szempontból a kubikosok, de más földmunkások is a tárgyalt korszakban hátrányosabb helyzetben voltak, mint az ipari munkások, a fejlett tőkésországok munkásainak biztosításával pedig össze sem lehetett hasonlítani. A kubikos a munkavégzés ideje alatt ott volt biztosítva, ahol éppen dolgozott, de a különböző kultúrmérnöki, társulati biztosító intézmények között — mint arra Gulyás is rámutatott — nem volt meg a kellő együttműködés, aminek csakis ő vallotta a kárát. Az ármentesítő társulatok, kultúrmérnöki hivatalok házipénztárai ráadásul a kubikosoknak kevesebb védelmet nyújtottak, mint az OTI, tehát még ez a hátrány is sújtotta ezeket a munkásokat. Az önkéntes biztosítás bevezetésének a gondolata helyénvaló indítványozás volt, persze megvalósítani — mint az elhangzott — csak állami hozzájárulással volt elképzelhető, mert a kubikos annyit már nem keresett, hogy a népes családot is eltartsa és maga után még biztosítást fizessen. A Nemzeti Munkaközpont is a kubikosok önkéntes biztosítását oly módon képzelte el, hogy az állam a biztosítási összeg háromnegyed részét fizeti, és a „fennmaradó negyedrész fedezéséről a foglalkozási szervezet gondoskodjék a tagjaitól e címen beszedett járulékkal."

2 1 A nagygyűlés hatodik sorozati pontjában a kubikosok munkaidejének és keresetének módosításáról esett szó. A tárgykör szószólója, Beke Miklós arra kérte a kongresszust, foglaljon állást abban a tekintetben, hogy a kubikmunka minden területén óhajtja a munkaidő és a legkisebb munkabér megállapítását, valamint az akkordbérnek és a legkisebb órabérnek 25 százalékkal felüli díjazását. A kubikmunka minden változatában a 8 órás munkanap és a 25 százalékos pótdíj bevezetését. Vasár- és ünnepnap továbbá szennyes, sáros, életveszélyes helyeken végzett munkák után az 50 százalékos pótdíj rendszeresítését. A határozati javaslat befejező része pedig kimondta, hogy az a munkaadó, aki a megállapított munkabérnél kevesebbet fizet, vagy a meghatározott munkaidőt nem tartja be, azt pénzbüntetésre át nem változtatható „elzárással sújtják". A jogos követelés alátámasztására Beke felhozta, hogy a kubikosok legkisebb munkabérét 1939-ig csupán az építőiparban, a magas- és mélyépítkezéseknél rendezték és rögtön megállapította, hogy az nem kielégítő, mert a kubikosmunkát — amely kétségtelenül szakértelmet igényelt — 46, illetve 51 filléres órabérrel fizették, ugyanakkor az építőipari segédmunkások órabére 42 fillér volt. Kifogásolta, hogy egyáltalán nincs órabér megállapítva a csatorna, gát és töltésépítési munkálatoknál, ezért halaszthatatlannak tartotta mindennemű kubikmunkán a bérmegállapítást.

2

2 A fentiek szerint a kubikosság munkabére 1939-ig nem intéződött el megnyugtatóan. Ehhez a megállapításhoz hozzátehetjük, ha a kubikosság bérét rendezték is, de azt a munkaadók, a vállalkozók az esetek többségében nem tartották be. Ezt megtehették annál is inkább, mert az állam nem ellenőriztette kellően az e tekintetben kiadott rendelkezések szigorú és pontos betartását. Az értekezlet hetedik pontjában Éhling Jenő a gyermeknevelési járulék kiteijesztésének kérdésével foglalkozott, arra szólította fel a kongresszust, kéije a kormánytól, hogy a mezőgazdasági és kubikmunkások részére is gyermeknevelési járulék fizetése iránt 46