Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Kiss Ottó: A folyóvízi társulások mozaikelvének értelmezése és az ökológiai niche

2. A hasonló éló'helyeken vikariáló fajok vannak a szubsztrátmozaikban pl. Rhyacophila fasciata és a Silo pallipes. 3. Az alsó patakszakaszok lenitikus részein a faj- és egyedszámot az átfolyó tavak faunája pozitívan befolyásolják. Az ökológiai niche Az állati szervezet környezete vagy élőhelye azokból az ökológiai tényezőkből áll, amelyek az adott helyen körülveszik. Ahhoz, hogy a szervezet egy bizonyos biotópban megéljen, morfológiailag is alkalmazkodnia kell hozzá. Ez egy bizonyos fokig — különösen az alacsonyabb rendű állatoknál — növekedésük során valósul meg, de főleg az evolúciós folyamatoktól függ. Minden egyes szervezet fiziológiailag is kell, hogy alkalmazkodjon a környezethez. A fajoknak különböző a tűrőképessége; azok a tényezők határozzák meg az élőhelyek benépesítését, amelyek legkedvezőtlenebbül hatnak rájuk. Ahhoz, hogy a szervezet hasznot húzzon morfológiai és fiziológiai alkalmazkodóképességeiből megfelelő viselkedési reakciókkal is kell rendelkeznie. Ezek az öröklött és szerzett viselkedésformák magukban hordozzák a környezeti ingerre adott válaszként a szelektív orientációt. A különböző fajok azonos élőhelyen való előfordulása összeférhető kölcsönös közösségi kapcsolatok kialakulását teszi szükségessé. Az ökológiai niche tehát az a sajátos helyzet egy életközösségen és élőhelyen belül, amelyet az állat a jellegzetes strukturális és fiziológiai módosulásoknak, valamint speciális viselkedésformáknak az eredményeként foglal el. Ezek azért alakultak ki, hogy a rejtett lehetőségeket az állat jobban kihasználja. Minden fajnak megvan a sajátos niche-e. Nincs két olyan faj, amely egy területen belül hosszabb ideig pontosan ugyanazt a niche-t foglalja el. Sok faj csak azért tud egy közösségben élni, mert niche-igényük eltér (KENDEIGH, 1961). Az ökológia egyik fő célja ezen niche-igények analizálása. A következőkben a Szalajka-patakrendszerben élő néhány jellegzetes Trichoptera lárva niche-ét hasonlítom össze. Tényezők Szubsztrátmozaik Vízáramlás Tegez anyaga Légzőszerv Táplálék Vízsebesség m/sec Oxigénigény Ökológiai valentia Hőmérsékletigény Rhyacophila fasciata nagyobb kövek alján rheobiont fonalas kopoltyúk Carnivora 0,3-1,2 polyoxibiont stenotop stenotherm Fajok Anabolia laevis aljzaton limnadophil növényi fonalas kopoltyúk detritofág 0-0,3 euryoxibiont eurytop eury therm Rhyacophila tristis algapamacsok és moharéteg között bryomadicol testfelület Carnivora 0,3-1,2 polyoxibiont stenotop stenotherm Természetesen egy mozaikot két vagy több faj is elfoglalhat egyidejűleg, pl. a nagyobb köveken, az alsó részen a Rhyacophila fasciata lárva Carnivora, a kő oldalán a Silo pallipes algofág lárva élhet, ha nem lépik túl a mozaik eltartóképességét. A Rhyacophila fasciata és a Silo pallipes lárvák száma a nagyobb kövek alján vagy oldalán 2—3. Ez általában akkor fordulhat elő, ha az adott fajok populációit niche-ük egyéb tényezői korlátozzák.