Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)
III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Bartos László-Kormos Dénes: Összehasonlító kariológiai vizsgálatok a gyepi béka (Rana temporaria) és az erdei béka (Rana dalmatina) között
n x — 10 (a mérések száma a Rana temporaria esetében) rix = 10 (a mérések száma a Rana dalmatina esetében) Számításaink alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált fajok kromoszómáinak hosszúságai az egyes homológ párok, valamint a kromoszómák összhosszának esetében is szignifikánsan eltérnek egymástól, a két faj közül a Rana temporaria kromoszómái bizonyultak hosszabbnak. A könnyebb összehasonlítás végett grafikusan is ábrázoltuk a kromoszómák teljes hosszát mindkét esetben. Az eredmények kiértékelése A kariotípusok meghatározása után megfigyeltük a köztük levő azonos, illetve hasonló sajátosságokat, valamint az eltéréseket. A kariotipusokban megtalálható azonos, illetve hasonló sajátosságok. Mindkét esetben a diploid kromoszómaszám 2n = 26, a nemek kromoszómagarnitúrájában eltérést nem tapasztaltunk, ivari kromoszóma egyiknél sem látható. Valamennyi kromoszómagarnitúra 5 nagy és 8 kis pár kromoszómát tartalmaz, mindkét esetben észleltük a másodlagos befűződést is a garnitúra egy kromoszómapárján. Feltűnően sok a metacentrikus és a szubmetacentrikus kromoszómák száma, elenyészően kevés a szubtelocentrikus, akrocentrikus pedig egyáltalán nincs. Ez a jelenség a Robertson-féle transzlokációkkal értelmezhető: két akrocentrikus kromoszóma a centromernél fuzionál, ezáltal metacentrikussá, illetve szubmetacentrikussá válik. Ennek következtében a kromoszómaszám csökken, s ezzel együtt az egy sejtmagra eső DNS-tartalom is. Ez a csökkenés egyben az evolúció irányát is jelenti, mert a kisebb kromoszómaszám elősegíti a faj stabilitásának növelését azáltal, hogy a DNS-replikáció során leszűkül a véletlen transzlokációk lehetősége. A nagyszámú akrocentrikus kromoszóma fokozza a faj variabilitását, illetve hibás genetikai kópiák képződését. (MÉSZÁROS, 1971.) A kariotipusokban megfigyelhető különbségek A hosszúságbeli szignifikáns eltérésen kívül szembetűnő, hogy a másodlagos befűződés a Rana temporariánál a 10. kis kromoszómapár hosszú kaiján látható, a Rana dalmatina esetében pedig a 2 nagy pár rövid kaiján, a centromer-régióban található. További különbségek vannak a kromoszómapárok idiogramjában is: Kromoszóma típusok Metacentrikus pár Szubmetacentrikus pár Rana temporaria 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 11. 10., 12., 13. Rana dalmatina l.,3.,4.,5., 6., 8., 10., 12. 2., 7., 11., 13. Vizsgálataink egyértelműen arra engednek következtetni, hogy a két egymáshoz külső és belső morfológiailag is sok hasonlóságot mutató békafaj jól elkülöníthető kariotípussal rendelkezik. 450
