Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)
I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Balázs György: Országos kubikos kongresszus Csongrádon 1939 februárjában
Békés vármegye főispánja is kifogásolta a kongresszus megtartását, bár megjegyezte, hogy főleg a gyomai és szarvasi járásokból — ahol Békésben a kubikosság zöme élt — lenne iránta érdeklődés. Megállapította, hogy a kubikosok felemelése ,nemzetpolitikai" szempontból is igen fontos lenne. Ezért azt indítványozta, hogy Békés és Csongrád megye főispánjai tegyenek javaslatot a belügyminiszternek és a földművelésügyi miniszternek a kubikosok életviszonyainak a rendezésére. „Nem hiszem — íija —, hogy ma, amikor az útépítés, útjavítás, folyószabályozás, csatornázás és öntözés a jövő államkormányzat tengelyét képezi . . . ennek a néprétegnek a sorsán lassan ne lehetne segíteni." 9 Békés megye főispánja nem véletlen állt elő a fenti javaslattal, hiszen Békés és Csongrád megyékben élt az alföldi kubikosok nagy százaléka és problémáik éppen itt csapódtak le a legérzékenyebben, tehát érdekükben lépni kellett. Az igaz, a főispán a megoldást a kormánytól várta, mégpedig olyan fontos közmunkák megépíttetésétől, amelyek kivitelezése a társadalomra nézve is nagyon hasznosak lettek volna. Az igazsághoz tartozik viszont, hogy ehhez hasonló elképzelések a kubikosok részéről már korábban is elhangzottak, de sajnos meghallgatásra nem találtak. Majd kifejtette, hogy a kubikosokat az állam legalább a szerződéses munkáknál támogassa „a haszonra dolgozó vállalkozókkal szemben." 1 0 Ez a megfogalmazás hiteles bizonyítéka annak, hogy a kubikosok mennyire ki voltak szolgáltatva a tőkés kizsákmányolásnak és még csak a legminimálisabb védelemben sem részesültek, mert az állam nem tartotta a kezében, és még csak nem is ellenőrizte a munkaközvetítést, hogy ezáltal is csökkentette volna a kizsákmányolásukat. Közismert, a kubikosok semmilyen szociális biztosításban nem részesültek, ami azt mutatja, hogy hazánk munkásvédelem tekintetében messze elmaradt a nyugat-európai országoktól. A kubikosok országos kongresszusával kapcsolatosan Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye főispánja is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kubikos nagygyűlés megtartása „csak a szélsőséges elemek izgatására alkalmas", s jobb lenne, ha megrendezését nem engedélyeznék. 1 1 Azt egyértelműen leszögezhetjük, hogy a kubikos kérdés Csongrád vármegye elöljáróságát érintette a legjobban, mivel ebben a megyében élt a tiszántúli kubikosok nagy többsége. Erről a kérdésről ekként írt 1936. decemberében Kozma György főispán Gyulára: „Azt hiszem nincs illetékes . . . akinek kétsége volna az irányban, hogy a kubikos társadalom helyzete egy olyan probléma, amit a megoldás felé terelni mindenkinek kötelessége és elsősorban nekünk a kubikos vármegyék főispánjainak." Kozma egyébként a munkaközpontnak a kubikosokkal szemben tanúsított törekvését egyszerűen naiv elgondolásnak tartotta. 1 2 Nagyon jól látta, hogy az effajta intézkedésekkel a kubikosok helyzetén mit sem lehet változtatni, ezek az elképzelések csak a bajok tüneti kezelését jelentették. Mielőtt a kongresszus megtartására került volna sor, a Nemzeti Munkaközpont, hogy a kubikosokban a szervezet iránt bizalmat ébresszen, 1938 februárjában „Kubikosok! Földmunkások! Magyar Testvérek!" címmel röpiratot bocsátott ki, amelyben a következőket közölte: „A Nemzeti Munkaközpont — Magyar Munkások Országos Szövetsége — országos mozgalmat indított a nehéz időkben élő kubikosok és földmunkások sérelmének törvényes úton való rendezése érdekében". A röpiratban a továbbiakban az áll, hogy a szövetség a földmunkások, kubikosok ügyének a rendezésére a kormányhatóságokkal, minisztériumokkal keresi a kapcsolatot és az intézkedés módját, hogy a kubikosok panaszai meghallgatásra találjanak. „A Nemzeti Munkaközpont most kezébe veszi a másfél milliónyi földmunkástársadalom sorsának ügyét. Tömörüljetek zászlónk alá, hogy módunk legyen munkaidő és munkabérek törvényes szabályozásával elviselhetőbbé tenni sorsotokat." 1 3 A röpiratból az a következtetés vonható le, hogy a Nemzeti Munkaközpont is, mint az eddigiek folya43
