Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Dr. Vajon Imre: A Saturnia Pyri lárvája és imágója központi idegrendszerének összehasonlító anatómiai vizsgálata

A lárva és az imágó idegrendszerével kapcsolatos funkcionális anatómiai megállapítások A lárva idegrendszere jóval egyszerűbb felépítésű, mint az imágóé, ami életmódjával, és az egyedfejlődés alacsonyabb fokával magyarázható. A fejletlenebb állapot az idegdúcok kisebb mérvű koncentrálódásában jut kifejezésre. A lárva fejében van az agydúc és a garatalatti dúc. Torában három önálló dúc található, potrohában pedig hat önálló dúc van, és egy dúckomplexum, mely a hetedik és a nyolcadik szelvény dúcából olvadt össze. Az imágó fejében szintén megtalálható az agydúc, mely erőteljesen tagolt és itt helyezkedik el a garatalatti dúc is. Torában azonban már eltérő viszonyokat figyelhetünk meg. A torban van egy önálló dúc, és egy dúckomplexum. Az önálló dúc az első tordúc. A dúckomplexum pedig a második és harmadik tordúcból, valamint az előrehúzódott első és második potrohdúcokból jött létre. Az imágó potrohában három önálló dúc helyezkedik el, és egy dúckomplexum, mely a hatodik, hetedik és nyolcadik dúcok összeolvadásából keletkezett. A lárva agyának legjellemzőbb sajátsága a kis méret és a tagolatlanság. Az agyszakaszok kívülről nem különültek el rajta. A szemlebenyek hiányoznak, csak a mellékszemek idegei vannak meg. Az egyszerű szemek nem töltenek be fontos szerepet a hernyó tájékozódásában, mert mozgása lassú, tápláléka pedig közvetlen közelében van. Ez összhangban van a lárva viszonylag gyenge látási lehetőségeivel. A hernyó csápja is rövid, kezdetleges, így idege is fejletlen. Oka, hogy a hernyó csápja sem tölt be életében biológiailag nagyon fontos funkciót. Valószínűleg csak mechanikai ingerek felfogásában működik, és így elsősorban a tapintásnak és nem a szaglásnak a szerve. Az imágó agya tagolt, rajta az agy szakaszok (elő-, közép- és utóagy) benyomatok révén jól elkülönültek. Az előagyhoz kapcsolódó látólebenyek nagyok, a középagy és a belőle kiinduló csápidegek fejlettek. A lárva garatalatti dúca fejlettebb, mint az imágóé. Oka, hogy a lárva rágószájszervei — melyek a garatalatti dúcból kapják idegeiket — szintén fejlettebbek, mint a lepke erősen módosult és redukálódott szájszerve. A hernyó életében a szájszervek működése nagyon fontos, hiszen sokat és szinte állandóan táplálkozik. Valószínűleg a szájszerveken ízlelő szervek is vannak, amelyek segítik a megfelelő táplálék kiválasztásában. A lárva agya és garatalatti dúca - a terjedelmes garat miatt — távol került egymástól, így az első ventralis connectivumok az imágóéhoz képest nagyon hosszúak. A lárva garatjának terjedelmessége a nagy mennyiségű, és csekély tápértékű táplálékkal hozható kapcsolatba. A tág garatcsatorna miatt a tritocerebralis commissura is elkülönülten fogja körül a garatot, és nem csatlakozik sem az első ventralis connectivumokhoz, sem a garatalatti dúchoz úgy, mint az imágókban. A lárva mindhárom tordúcából dorsalis és ventralis idegek erednek, melyek a torizmokba, és a valódi lábak izmaiba húzódnak. A torizmok és a lábak gyér idegi ellátása azzal függ össze, hogy ezek izmai is lényegesen kisebb funkciót töltenek be a lárva életében, mint az imágó életében. Az imágó első tordúcából és dúckomplexumából sok ideg indul ki, és az idegek torizmokban — melyek a szárnyak és a lábak mozgatását elsősorban végzik — igen dúsan elágaznak. Az imágó főleg szárnyaival nagyon bonyolult mozgások elvégzésére képes, tehát az izmok idegi koordinációja nagyon fontos. 436