Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Balázs György: Országos kubikos kongresszus Csongrádon 1939 februárjában

ORSZÁGOS KUBIKOS KONGRESSZUS CSONGRÁDON 1939 FEBRUÁRJÁBAN DR. BALÁZS GYÖRGY (Közlésre érkezett: 1978. december 20.) A kubikosok helyzetével a 30-as évek dereka és vége felé a Horthy-korszak jobboldali pártjai, szervezetei egyre élénkebben kezdtek foglalkozni. A fő cél mindenekelőtt az volt, hogy megnyerjék ezeket az embereket a társadalmi rendszer számára, ami járhatatlan útnak bizonyult, mert a kubikosok nagy többsége politikai felvilágosultságánál fogva nem ült fel e pártok és szervezetek demagóg politikájának. Ha közülük ilyen szervezetekbe be is léptek, azt létfenntartásuk érdekében tették, hogy megfelelő jövedelmű munkához jussanak, de azt is mindjárt hozzátehetjük, hogy ebben az elképzelésükben a legtöbb esetben csalódtak. A másik ok, amiért e szervezetek a figyelmüket a kubikosság felé irányították, az annak tudható be, hogy gazdasági helyzetük még a 30-as évek közepe, sőt vége felé sem volt megnyugtató, s ezen a tűrhetetlen állapoton, ahogy azt Békés megye főispánja is megfogalmazta, „nemzetpolitikai" szempontból is enyhíteni kellett. Természetesen olyan intézkedések nem történtek, amelyek a kubikosok egyértelmű felemelkedését szolgálták volna. Súlyos anyagi helyzetükre vall, hogy még 1935-ben is napszámbérük 1,50—3 P között mozgott,

1 a szentesi államépítészeti hivatalnál pedig a kubikosok évi átlag napszáma számításaink szerint 1 pengő 52 fillér volt. Ez a kereset ugyancsak ennél a hivatalnál 1936-ra 23 fillérrel emelkedett, vagyis a kubikosok átlag napszáma 1 pengő 75 fillért nem haladta meg és keresetük 1938-ig stagnált. A kubikosok gazdasági helyzetének javulására a háborúra való készülődés hozott némi változást, amikor az ország gazdasági életében kezdetét vette a háborús konjunktúra. 1938-ban napi keresetük 2,50-3,80 P-re emelkedett,

2 arról viszont nem szabad megfeledkeznünk az árak is emelkedtek, ami azt jelentette, hogy nominálbérük növekedésével az életszínvonalukban jelentős változás nem történt. Arról nem beszélve, hogy a munkanélküliséget, nyomoruk legfőbb okozóját még ezekben az években sem sikerült körükben véglegesen felszámolni, ami nagyon súlyossá tette megélhetésüket. Az ellenforradalmi Magyarországon egyik ilyen jobboldali szervezet volt a Nemzeti Munkaközpont, s célja az volt, hogy a kubikmunkásokat a maga számára megnyerje. A munkaközpontot 1933 októberében a Nemzeti Egység Pártja hozta létre, élén Marton Béla, a NEP főtitkára állt. A Nemzeti Munkaközpontnak éveken át csak néhány száz tagja volt és csak a 30-as évek végén, s a 40-es évek elején emelkedett tagjainak a létszáma.

3 Csongrádon például 1942 júniusában a Nemzeti Munkaközpont 798 tagot tartott nyilván, de ezek közül mindössze 80-an fizettek tagdíjat.

4 Az, hogy Csongrádon csak 80 fizető tagja volt a munkaközpontnak, az azt bizonyítja, hogy ebben a kubikos településű városban — minden bizonnyal a megye többi hasonló városaiban, falvaiban is — nem 41