Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Hidasi Károly: Egri forrásvizek rádiumemanáció tartalmának vizsgálata nyomdetektorral

A 2. táblázat összefoglaló minőségi adatokat tartalmaz az általunk vizsgált források közül a Tükör és a Török elnevezésűekről. A Petőfi forrás vizének minőségi vizsgálata az előbbi két forráshoz viszonyítva igen hiányos, mindössze a fontosabb adatokat tartalmazza (3. táblázat). 2. táblázat Elem Eger „Tükör-fürdo Eger „Török-fürdo 1. Ca mg/l 122,2 102,7 2. Mg mg/l 23,34 18,9 3. Na mg/l 5,6 5,0 4. K mg/l 0,7 0,5 5. Cl mg/l 2,0 2,3 6. F mg/l 0,33 0,25 7. S mg/l 5,9 6,7 8. Ba mg/l 0,12 0,31 9. Sr mg/l 0,47 0,55 10. Si mg/l 12,1 7,4 11. Re mg/l 0,07 0,07 12. Pb mg/l 7,70 4,90 13. Rn 12 210 pC/1 16 310 pC/1 14. Th — — 15. U 0,70 1,05 Átlagos vízhőfok 30,9 29,8 3. táblázat [mg/l] Vízhőfok 26,3 Oldott oxigén 1,09 Szabad C0

2 87,42 Tartozékos C0

2 109,0 Ca 97,4 Mg 21,4 HCO

3 391,6 Cl 12,0 Mélység 60,7 A radioaktív Török- és Tükör-forxís. vizeiben igen élénk gázfeltörés van, változó nagyságú, de sűrű buborékok miatt a Tükör-ioxx&s vize forrásban levőnek tűnik, bár hőmérséklete 28—32 °C között ingadozik. Már 1917-ben Weszelszky vizsgálatai megállapították e vizek jelentős radioaktivitását, és hogy a gáz főtömegét kevés oxigén mellett aNgáz alkotja. Elgondolása szerint ez úgy jött létre, hogy a mészsziklák repedésein és barlangjain áthaladt víz levegőt ragadott magával és a feltörő gáz nem egyéb, mint levegő, amelyből az oxigén nagy része felszívódott, más része pedig megkötődött. [4] Későbbi vizsgálatok azonban metánt és széndioxidot is kimutattak. így e vizek gázainak eredete elképzelhető részben a levegőből, részben szerves eredetű, részben kristályos és üledékes kőzetek bomlásából. A két forrás vizének gázanalízisét elemezve megállapították, hogy csaknem azonos mennyiségű, 14 mg 25 385