Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Kozári József: Birtokviszonyok alakulása Deménden 1860 és 1888 között

93,84 kat. holdat (85,80%) öleltek fel a szántók, 2,90-et (2,65%) a kertek, 7,80-at (6,66%) a rétek, 4,05-öt (3,70%) a szőlők, 0,78-at (0,71%) a legelők és 0,52-őt (0,48%) a nem termő területek. Az e földek alapján kiszámítható tiszta jövedelem 173,77 forint volt. 118,95 Ft (68,45%) származott a szántókból, 6,58 Ft (3,79%) a kertekből, 27,61 Ft (15,89%) a rétekből, 20,24 Ft (11,65%) a szőlőkből, 0,39 Ft (0,22%) a legelőkből. Az egy főre eső átlag 21,87 kh, illetve 34,75 Ft volt. 100—200 kat. hold közé eső középbirtokkal 2 személy rendelkezett. Ebből 267,79 hold (90,96%) volt szántó, 0,17 (0,06%) kert, 7,24 (2,46%) rét, 15,09 (5,13%) legelő és 4,12 (1,40%) a nem termő terület. A mezőgazdaságilag hasznosított földingatlanok tiszta jövedelméből 1045,09 forinttal (44,91%) részesedtek, ebből az összegből 1008,57 Ft-ot (96,51%) hoztak a szántók, (0,03%) a kertek, 28,98 Ft-ot (2,77%) a rétek és 7,54 Ft-ot (0,72%) a legelők. Az egy birtokosra jutó terület 147,21 kh, az egy főre eső tiszta jövedelem pedig 522,55 Ft volt. Az extraneusok között 39 egri, 8 nagytállyai, 6 kerecsendi, 2 füzesabonyi és 1 novaji volt található. Az egriek tulajdonában főleg szőlők voltak, amelyek a birtokukban levő föld 54,70%-át (29,10 kat. holdat) tették ki. A szántók 20,88 holdat tettek ki (39,25%), a legelők 1,66 holdat (3,12%), a kertek 1,24 holdat (2,33%), a rétek pedig 0,32 holdat (0,60%) foglaltak el. Az egriek kezén levő terület így összesen 53,20 kat. holdra ment, s ez összesen 288,75 Ft tiszta jövedelmet szolgáltatott. Ebből 238,70 Ft (82,67%) esett a szőlőkre, 44,44 Ft (15,39%) a szántókra, 2,69 Ft (0,93%) a kertekre, 1,66 Ft (0,57%) a legelőkre és 0,90 Ft (0,31%) a rétekre. A 8 nagytállyai extraneus összesen 9,04 holdat mondhatott magáénak. Ebből 0,43 hold (4,76%) volt szántó, 0,15 hold (1,66%) kert, 8,36 hold (92,48%) szőlő és 0,12 hold (1,33%) legelő. E földekből előállítható 64,02 Ft tiszta jövedelemből 0,65 Ft-ot (1,02%) a szántók, 0,32 Ft-ot (0,50%) a kertek, 63,04 Ft-ot (98,47%) a szőlők, 0,01 Ft-ot pedig a legelők adtak. A 6 kerecsendi bebirtoklónak 23,32 kat. holdja volt. Ebből 21,31 holdat (91,38%) a szántók, 1,16 holdat (4,97%) a rétek, 0,41 holdat (1,76%) a szőlők, 0,44 holdat (1,89%) pedig a legelők foglaltak el. A nekik jutó tiszta jövedelem 32,09 Ft volt, ami a szántók 24,78 Ft-os (77,22%), a rétek 5,06 Ft-os (15,77%), a szőlők 2,03 Ft-os (6,33%) és a legelők 0,22 Ft-os (0,69%) hozadékából tevődött össze. A füzesabonyiak részesedése 1,93 kat. hold és ezzel együtt 9,31 Ft tiszta jövedelem volt. E terület 95,34%-át, 1,84 kat. holdat a 9,17 Ft tiszta jövedelmet nyújtó szőlők foglalták el, a fennmaradó 0,09 holdat (4,66%) valószínűleg szőlőaljként használták, ahol 0,14 Ft tiszta jövedelmet biztosító szántó helyezkedett el. Az egyetlen novaji gazdának mindössze 1,15 kat. hold szántója volt, amelyen forrásunk szerint 1,73 Ft tiszta jövedelem volt előállítható. Az előző adatokból számos következtetés látszik levonhatónak. így mindenekelőtt, hogy a három legnépesebb tulajdonosi csoportot a 0—1, az 1—5 és az 5—10 holdas parcellával rendelkező törpe- és kisbirtokosok alkották. 10—20 holdas földtulajdonnal 14, 20—30-assal pedig már csak 5 személy rendelkezett. 30 holdat, tehát a középparaszti birtok felső határát túllépő, de a 100 holdat meg nem haladó birtokkal egyetlen jogi személy, a deméndi egyház rendelkezett. Középbirtok 4, 1000 holdat meghaladó nagybirtok pedig 1 volt a faluban. A középbirtokokat 2 természetes és 2 jogi, a nagybirtokot pedig egy jogi, az Egri Érsekség tartotta tulajdonában. Az 1 hold alatti parcellákon a kert- és a szőlőművelés volt az uralkodó, ami természetes is, hiszen ilyen kis területen csak intenzív gazdálkodással volt lehetséges a létfenntartáshoz szükséges összeget, legalábbis részben előteremteni. A többi kis- és középbirtokot, egy kivétellel, ahol a legelők voltak túlsúlyban, a szántógazdálkodás jellemezte. 361