Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Bohony Nándor: Adózó népesség és határhasználat Egerben az 1828. évi országos összeírás adatai alapján

zott. Ebből a szőlő alj-taksa összesen 3,13 forintot vitt el, a tiszta jövedelem így végül 14,73 forint volt. A réteket csak egyszer lehetett kaszálni, és ezért azokat a törvényes előírásnak megfelelően, másodosztályúaknak minősítették. Ezek jövedelmét szintén a szántók módjára számították, vagyis azt mutatták ki, ha szántóként hasznosítanák, azok mennyi gabonát teremnének. Ez a termékmennyiség — az egykorú számítások szerint — 600 négyszögölön 4 mérő (248 liter), 1 hektáron 16,68 mérő, a rétföldek egészén pedig 1404,5 mérő (87 079 liter) lett volna. Egy mérő gabona átlagára ugyancsak a vásári jegyzőkönyvek szerint 0,64 forint volt, így az 1404,5 mérőé 898,88 forintra ment. Termelési költségként az összeírok a kaszálás, a gyűjtés, a hordás és boglyarakás munkabérét számolták el, ez 600 négyszögölet véve alapul 42,66 krajcárt tett ki, ez 1 hektárra kivetítve 3,29, a rétek egészére 277 forintot jelentett. A taksa összege hektáronként 36,16 krajcár, a 84,2 hektár rétre 50,73 forint volt. A réteken az összeírok feljegyzései alapján megállapítható tiszta jövedelem 571,15 forintra rúgott. Az Egerben nyilvántartott gazdák mezőgazdasági tevékenysége nyomán így összesen 8982,46 forint tiszta jövedelem állott elő. Ebből 8277,68 forintot (92,2%) a szőlők hoztak, és 707,78 forintot (7,8%) a szőlőalja adott. Az 1 hektárra jutó tiszta jövedelem így végső összegzésben 23,11 forint volt, 1 birtokosra pedig 5,31 forint jutott. JEGYZETEK [1] Magyar törvénytár 1740-1835. évi törvénycikkek. Bp., 1901. 437. 1. [2] Instructio pro dominis regnicolarem peracturis deputatis in sequalem articuli 7-mi anni 1827. elargita. Heves megye Levéltára (a továbbiakban: H. M. L.) Heves és Külső-Szolnok vármegye közgyűlési iratai. Országgyűlési iratok. Követi jelentések. (IV—l/e) 1827. iktatlan, illetve Inviatio ex abtutu reflexionum et difficultatum, quae per jurisdictiones regni circa modalitatem effectuandae ideae conscriptionis regnicolaris, in sequela art. 7:1827. scopo rectificationis portarum palatinalium peragendae proponebatur, in uberiorem ac uniformem instructionis comitialis explanationem subserviens. Uo. [3] H. M. L. Heves és Külső-Szolnok vármegye adószedőjének iratai. Országos összeírások (IV-7/a) 1720-28. Conscriptio regnicolaris 1828. 2-12. [4] Dávid Zoltán: A családok nagysága és összetétele a veszprémi püspökség területén 1747-1748. Bp., 1973. 7-8. 1. [5] H. M. L. A méltóságos egri püspök úr és Eger városa között 1695. esztendőben lett transactionak párja. Jogbiztosító okmánykönyvek és iratok. (XIII—3/a—82) 8384. [6] Bél Mátyás: Heves megye ismertetése. 1730-1735. (Ford.: Soós Imre) Eger, 1968.64. 1. [7] Vályi András: Magyarországnak leírása. I. Buda, 1796. 545. 1. [8] A határ fogalmára lásd a Magyar értelmező kéziszótár. Bp., 1972. 523., A magyar nyelv történetietimológiai szótára II. Bp., 1970. 73., a Révai nagylexikon IX. Bp., 1913. 578., illetve a Magyar jogi lexikon IV. Bp., 1903. 27. lapján olvasható szócikkeket. [9] H. M. L. Eger város tanácsának jegyzőkönyve. 1829. 257-264. 1. [10] Dobó István Vármúzeum. Markmüller János: Eger város határának teljes térképe 1823. TA. Nro. 174-71. [Ill H. M. L. Conscriptio regnicolaris 1828. (IV-7/a) 6-8. [ 1 l/a]Erre nézve lásd Sugár István: Adatok az egri vörös bor történetéhez. A bikavér kialakulása. Az egri múzeum évkönyve XIV. Eger, 1976. 293-331. 1. [12] Az urna kifejezést - Bogdán István szíves szóbeli közlése alapján - köbölnek fordítottuk, mennyiségét pedig az 1807. évi 22. tc. 1. §-a értelmében 54,4 liternek vettük. [13] Protocollum actorum publicorum anni 1828. (IV.-l/a-906) 746. 1. 23 353