Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Bodnár László: Településközpontok és vonzáskörzeteik Heves megyében

Tíszanána és Sarud az agrárfunkciójú falvakhoz sorolható. Tiszanána a hevesi járásban, Sarud a füzesabonyi járásban van. Az alsó fokú körzethatárok megvonásánál a területi sajátosságokat, a termelőerők területi elhelyezkedésének szempontjait vették figyelembe és nem a magasabb szintű közigazgatási határokat. (Jelen esetben járáshatárokat.) A Gyöngyöshöz közel fekvő úgynevezett „városkörnyéki községek" alsó fokú központja Gyöngyös. E községek Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos. De ide tartozik Gyöngyöstarján is. Gyöngyöspata Szűcsivel együtt valósít meg alsó fokú körzetet. A körzet központja Gyöngyöspata. Termelőszövetkezetileg Gyöngyöstarján is e körzethez tartozik. A tervezett intézkedések, fejlesztések a településhálózat szerkezetében szervezettség, egymásra utaltság vonatkozásában hoznak változást. Ezt a gazdasági-szervező, de az igazgatási funkció összhangjának a megteremtése is indokolja. A múltban egymás mellett közel vagy távol levő települések együttműködése minimális volt, a lakosság ellátását a községek egyenként nem tudták megoldani. A tervezett településhálózat-szerkezet — az alsó fokú körzet településeinek egymásra utaltsága, a középfokú körzetek pontos behatárolása és az egyes központok szintjének megfelelő, teljes intézményellátás, valamint a központok hierarchikus egymásra utaltsága az ellátás terén olyan fokú szervezettséget hoz létre, amely a megyében élő lakosság ellátását szerkezetileg és gazdaságilag egyenletessé teszi. Több helyen figyelhető meg az a tendencia, hogy az egymáshoz közel fekvő települések összeépülnek. A települések élő organizmusa a távlatban megköveteli ezek egy településként való kezelését. (Gazdasági élet, ellátás, településtervezés stb.) Ilyen: Tarnalelesz—Bükkszenterzsébet, Szentdomokos, Aldebrő—Tófalu, Nagytálya—Maklár, Kál-Kápolna—Kompolt (1970-ben az általános rendezési terv a három községet együttesen érinti), Terpes—Szajla. Kezd kialakulni: Erdőtelek-Dormánd, Lőrinci-Zagyvaszántó—Apc együttműködése. A funkcionális kapcsolatok elsődleges mutatója e községekben az, hogy sűrűsödnek és specializálódnak az elosztási-fogyasztási rendszerek hálózatai, intézményei. A településhálózat-fejlesztési terv, mint alternatív lehetőséget felveti Hatvan—Lőrinci—Apc városegyesítésének a lehetőségeit is. Ez azonban nem látszik reálisnak. Amennyiben ez nem valósulhat meg, indokoltnak látszik Lőrinci középfokú központtá való átalakítása városkörnyéki községgé tételével, vagy anélkül. További vizsgálatot igényelhet Füzesabony, Kál, Pétervására nagyközségek részleges középfokú központtá szervezése. E nagyközségek jelenlegi helyzete, ellátási szerepköre, betöltött funkciója alapján alkalmas erre. Mindez továbbra is nagyközségi jogállásban. Érdekes, eltérő kapcsolatok alakultak ki a megye északi területein az aprófalvaknál. Az aprófalvak kialakulásának egyik legfontosabb előfeltétele és kiváltó oka gazdasági szerkezetében keresendő. A szűkös természeti adottságok és a korlátozott lehetőségek mellett a mezőgazdaság erősen autarchiára törekedett és a kisüzemi termelési módok mellett e területek eltartóképessége kicsi volt. Az egymástól néhány km-re levő települések teljesen izoláltan éltek, közöttük sokszor még a kellő közlekedési kapcsolatok sem alakultak ki. Az aprófalvak gazdasági fejlődésképtelensége elsősorban a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréssel párhuzamosan mutatkozott meg. A szétaprózott településhálózat, a szétforgácsolt gazdaságok kedvezőtlen természeti adottságokkal és fejletlen infrastrukturális ellátottsággal párosulva a hatékony nagyüzemi gazdálkodást nem segítette. E területek fejlődése elmaradt az országos és a megyei átlagtól. A gazdasági és az ezzel párhuzamosan jelentkező szociális, kulturális elmaradottság 313