Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)
II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Nagy József: A Heves megyei munkásság harcai az 1905—1906-os belpolitikai válság idején
léssel. A vállalkozók elbocsátották őket, s így július elején kitört a sztrájk. 7 6 Az országos szövetség támogatta az egri mozgalmat, az Ácsok Szaklapja szinte minden számában hírt közöl harcukról és szolidaritásra hív fel. „Az ácssegédek bérharca változatlanul folyik. Szervezett munkások kerüljék Egert, de különösen Wind István építész munkáit, aki azzal fenyegetőzött, hogy vidékről hozat sztrájktörőket." 7 7 Nem tudjuk, az egri ácsok meddig tudtak kitartani, és győztek-e, mert a szaklap augusztus 19-én még mindig azt írja, hogy „az egri ácsok bérharcban állnak". Az alispáni jelentés szerint az egri ácsok bérharca hosszú küzdelem után eredménytelenül végződött. 7 8 b) A hevesi zendülés 1906 tavaszán A hevesi és környékbeli földmunkások nagyarányú mozgalma, mely napokon át félelemben tartotta a birtokosokat, az Országos Munkásvédő Szövetség szervezésében játszódott le. Az előkészületek tulajdonképpen már a tél folyamán megkezdődtek, s várható volt a munkásság határozott fellépése. A szövetség 1905 végén kapott engedélyt helyi, vidéki fiókok létesítésére, s nagyszámú röplap, sajtó és személyes agitáció útján nagyarányú szervezkedés folyt. Az alispán már tél derekán felhívta a járási közigazgatási vezetőket, hogy kísérjék figyelemmel a földmunkások szervezkedését és gátoljanak meg mindent, ami „akár a gazdasági viszonyok, akár a közbiztonság tekintetében veszedelmesnek mutatkozik". 7 9 Ugyanakkor azt is javasolta az alispán, hogy igyekezzenek békés megegyezést létrehozni a munkások és munkaadók között. Az alispán aggodalma nem is volt alaptalan. Még ki sem tavaszodott, mikor február végén a Károlyi uradalomban és Paizs Gyula hevesi gazdaságában cselédsztrájk tört ki. Ezt a gyöngyösi járás több uradalmában hasonló követte, más uradalmakban pedig a cselédek bejelentették, hogy április 1-én abbahagyják a munkát. Engedményekkel és enyhe erőszakkal ezeket a mozgalmakat még lecsendesítették. 8 0 A munkásvédő szövetség hevesi fiókja viszont már a februári sztrájk idején egységes fellépésre buzdította a munkásokat. Már ekkor megállapodtak, hogy idegen határban munkát vállalni, s az általuk megállapított feltételektől eltérni nem fognak. Ugyanakkor azt is kimondották, hogy addig, míg közülük valaki munka nélkül lesz, más munkást nem engednek a hevesi határba. Hogy ennek az elhatározásnak érvényt is akartak szerezni, mi sem mutatja jobban, mint az a névtelen fenyegető levél, melyet Hevesről a mezőkövesdi bíróhoz küldtek, mikor megtudták, hogy onnan 100 summás szerződött Paizs Gyula gazdaságába. A levélben „annak kidoboltatását kérik, hogy aki idegen munkás Heves határába beteszi a lábát, agyon fogják ütni". 8 1 A hevesi mezőgazdasági munkásság tél végi szervezkedése és sztrájk mozgalmai arra kényszerítették a birtokosokat, hogy munkásaik számára némi engedményt tegyenek. Mivel az alispáni körrendelet is ezt javasolta, a hevesi főszolgabíró a járás jelentősebb gazdáit március 6-ra értekezletre hívta össze a hevesi községháza nagytermébe. A gazdagyűlésen az alispán is megjelent. Mivel a feszült hangulatban zavargástól lehetett tartani, az alispán 14 főből álló csendőrség kirendelését kérte. A csendőrök többsége azonban a megye más vidékein folyó cselédsztrájkok elfojtásával volt lekötve, így Hevesre mindössze 9 csendőrt tudtak vezényelni. 8 2 A munkásvédő szövetség helyi vezetői nem hivatalosan értesültek a gazdagyűlésről, s javaslataikat és követeléseiket írásba foglalva átadták a nagybirtokosok és bérlők képviselőinek. A küldötteket pedig nyomon követte Heves és környéke szegényeinek hatalmas áradata, mely körbefonta a községházát és egyre fenyegetőbb lett. Nemcsak a hevesi 287
