Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Nagy József: A Heves megyei munkásság harcai az 1905—1906-os belpolitikai válság idején

19. §. Ezen munkarend alapján a munkaadó vagy megbízottja és a munkás között felmerülő súrlódások és vitás kérdésekben a békés kiegyenlítést az összes gyöngyösi szőlőés földmívelőmunkások által megválasztott tizes munkarendvédő bizottsága kísérli meg. Ha a békés kiegyenlítés nem sikerül, a törvényes eljárás vehető igénybe. 20. §. A munkaidő és munkadíjrendszer a gyöngyösi munkásokkal együtt dolgozó vidéki munkásokra is kiterjed. 21. §. Ezen munkarend 1907. év március hó l-ig érvényben marad a munkarendvédő bizottsággal együtt. Kelt Gyöngyös, 1906. február 18. Munkarendvédő bizottság: Dr. Székely Ödön, Petes János, Kovács Ferenc, Juhász János, Nagyfejű Mihály, Benei József, Bognár Sándor, Vernyik Bertalan, Gyuris Ferenc, Kovács József." A gyöngyösi szőlő- és földmunkásoknak ez a kollektív szerződés tervezete a korabeli ár- és bérviszonyok ismeretében meglehetősen reális volt, legfeljebb 20—25%-kal tért el a kialakult napszámbérektől. Munkaszervezés szempontjából új volt benne, a munkakezdés és befejezés pontos meghatározása, a reggeli-, ebéd- és uzsonnaidő hangoztatása, a munkaterületre való kimenetel időbeszámítása. Tárgyalási alapnak mindenesetre el lehetett volna fogadni. A birtokosok azonban feltételezhetően nem is ezen döbbentek meg,hanem magán a kollektív fellépés tényén. Az, hogy az addig tetszés szerint kizsákmányolható földmunkás most feltételeket szabjon, bizalmi férfiak és munkarendvédőbizottság kösse meg a munkaadók kezét, elképzelhetetlen volt. Március 18-án a város szőlőbirtokosai megtárgyalták a tervezetet, azonban azon túlmenően, hogy nem értettek vele egyet és elvetették, semmilyen megoldási javaslatot nem terjesztettek elő. Ezek után a városi rendőrfőkapitány is semmisnek nyilvánította a szőlőmunkások munkarendjét. Ilyen előzmények után feltételezhető, hogy a gyöngyösi földmunkások kollektív szerződése nem ment át a gyakorlatba. Mégis azt kell mondanunk, hogy összefogásuk nem volt hiábavaló. 1906-ban különösen a nyári munkáknál a napszámbér kiemelkedően magas volt. A vizsgált években Heves megyében a férfi napszámbérek élelmezés nélkül évnegyedenként a következőképpen alakultak:

1 7 Járás I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Járás o 3 en o o 3 o O m o ^o o A LT) o o ON ON Os ON ON ON ON ON ON ON o\ ON H 1 R—( »-H ' 1 f—H Egri 150 130 146 240 200 270 135 150 160 110 120 125 Gyöngyösi 160 160 195 220 270 410 160 215 200 200 120 155 Hatvani 120 130 150 210 210 260 120 150 200 100 110 140 Hevesi 100 110 130 215 230 255 120 150 160 80 100 120 Pétervásári 110 105 145 180 170 280 90 105 165 70 80 75 Tiszafüredi 120 100 120 160 240 240 130 160 120 80 100 100 Megyei átlag 127 122 147 204 220 286 113 155 167 93 112 11 Amint a táblázatból látható, a napszámbérek a drágaság és a munkásmozgalom hatására 1904—1906 között megyeszerte emelkedtek, de a legnagyobb emelkedés sem haladja meg az 50%-ot, a gyöngyösi földmunkások napszámbére viszont 1906 nyarán 279