Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Nagy József: A Heves megyei munkásság harcai az 1905—1906-os belpolitikai válság idején

Az MSZDP-nek 1906-ban a következő helyiségekben jöttek létre földmunkásszervezetei: Felnémeten 40 taggal, Kerecsenden 60, Domoszlón 60 taggal. Viszneken 140 tagja és külön helyisége volt a szervezetnek. Egerbaktán 40, Horton 10, Ecséden 20 fős létszámmal alakult meg a Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja.

9 A valóságos helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb volt. A mindennapi harcban nem vált élesen ketté a két irányzat, hanem a jogaikért és jobb életükért küzdő földmunkások mindig ott álltak, ahol úgy érezték, hogy követeléseiket jobban kifejezik, vagy érdekeiket hatékonyabban képviselik. Csány egyik fellegvára volt a Mezőfi-féle mozgalomnak, mégis csak Népszava és Világszabadság járt a községbe 200 példányban, Szabad Szó egy sem. Vagy, amikor 1906 szeptemberében ugyancsak Csány ban az újjászervezettek országos kiküldöttje hazafias szellemben beszélt, utána a nagygyűlés résztvevői a Marseillest énekelve díszmenetben vonultak végig a községben.

1

0 November elején, amikor MSZDP Hatvanban földmunkás-értekezletet tartott, a megye 36 községéből vettek részt küldöttek, bár hivatalosan ennyi szervezet nem volt.

1

1 A tömegagitáció, a szervezetek fejlesztése szempontjából jelentősek voltak, a nagy néptömegeket megmozgató demonstratív népgyűlések. Hivatalos megállapítás szerint 1906-ban 34 ilyen népgyűlés volt a megyében, ahol általános választójogot, gyülekezési szabadságot, a munkabérek emelését, ingyenes közoktatást és gyógykezelést követeltek. Ezek a gyűlések általában nagy tömegeket vonzottak. Az alispáni jelentés is kiemeli, hogy Tiszanánán ,Jkét népgyűlést tartottak, melyek nemcsak helybelieket vonzottak nagy számban, hanem megjelentek többen Sarud, Kömlő és Kisköre községből is".

1

2 Az újjászervezettek szeptember 8-i csányi nagygyűlésén is több száz helyi földmunkás vett részt. Két napirendje volt: 1. A nép politikai és gazdasági szervezkedése; 2. az Országos Munkásvédő Szövetség célja és törekvése.

1

3 A Munkásvédő Szövetség november 11-én megtartott tiszafüredi nagygyűlésén Gyárfás Emil budapesti kiküldött végzett szervező munkát, mintegy 200 főnyi hallgatóság között.

1

4 A december 23-i füzesabonyi nagygyűlésen Magyar Gyula újságíró mondott beszédet. Az újjászervezettek egyik megyei bázisán Mezőtárkányban ugyancsak őt akarták felkérni beszéd tartására, ez azonban nem sikerült. A szervezők karácsonykor a nagymise idejére tervezték a népgyűlést, a főszolgabíró azonban nem engedélyezte, s csendőrökkel oszlatta szét a tömeget.

1

5 A szociáldemokraták a földmunkástömegek megnyerésében látszólag nem értek el ilyen eredményeket. Kevesebb népgyűlést tartottak falvakban, és kisebb volt azok látogatottsága is. Az SZDP által irányított Földmunkások Országos Szövetsége azonban érdemben többet tett a földmunkások érdekeiért még akkor is, ha ezek a törekvések eredménytelenek voltak, vagy nem tartósak. A gyöngyösi szőlő- és földmunkások az 1905. augusztus 6-án megtartott gyűlésük után szervezkedni kezdtek, s a tél folyamán egy tíztagú bizottságot választottak követeléseik megfogalmazására. A 21 pontból álló „munkarendet" a szervezett földmunkások 1906. február 18-i gyűlése jóváhagyta, s elhatározta, hogy azt a városi rendőrfőkapitányhoz jóváhagyásra felteijeszti és március 12-től kötelezően érvénybe lépteti.

1

6 Tekintettel arra, hogy a Heves megyei földmunkásoknak tudomásunk szerint ez az első kollektív szerződése, szükségesnek látjuk, hogy teljes szöveghűséggel közreadjuk. „A gyöngyösi összes szőlő- és földmunkások 1907 március l-jéig tartó munkarendje. 1. §. Március 1-től május l-ig a munkaidő 12 órában állap íttatik meg, oly kép, hogy a munka kezdetét veszi 6 órakor és tart este 6 óráig. Ebből fél óra reggelihez, 1 óra ebédhez és egy fél óra uzsonához engedélyezendő. 2. §. Május 1-től augusztus 15-ig a munkaidő 14 órában állapíttatik meg, olyformán, hogy a munka kezdetét veszi reggel 5 órakor és tart este 7 óráig. Ebből egy fél óra reggelihez, 1 óra ebédhez, fél óra uzsonához engedélyezendő.