Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Vadon Lehel: Upton Sinclair világnézete a magyarországi kritika tükrében

UPTON SINCLAIR VILÁGNÉZETE A MAGYARORSZÁGI KRITIKA TÜKRÉBEN DR. VADON LEHEL (Közlésre érkezett: 1978. december 29.) Az irodalomtörténetnek és a kritikának mind a mai napig nem sikerült Upton Sinclair életművének valódi értékét pontosan meghatároznia az irodalomban. Az amerikai irodalomtörténet a muckraker néven ismert írócsoport legjelentősebb képviselőjének tartja Upton Sinclairt. Azok az írók és zsurnaliszták tartoztak ide, akik századunk első évtizedében szépirodalmi művekben, riportkönyvekben, újságcikkekben és tudományos igényű monográfiákban feltárták és kritizálták az amerikai monopoltőke panamáit, a közélet korrupcióit, a kapitalizmus visszásságait, árnyoldalait. Nem minden rosszindulat nélkül nevezte Theodore Roosevelt ezeket az írókat „szemétben turkálóknak". Az elnevezés a XVII. századi angliai puritán prédikátor John Bunyón A zarándok útja című (The Pilgrim's Progress, from This World to That Which is to Come, 1678) könyvéből származik. E műben számos jelképes figura között az ember is szerepel, aki inkább a földi szemétben, ganéj ban turkál (rake muck) ahelyett, hogy lelki megigazulással törődnék. Követői, rajongói és ádáz ellenségei Upton Sinclairnek politikai és filozófiai nézeteinek megítélésében egyaránt szép számmal akadnak. A legnagyobb vitákat politikai és ideológiai elvei váltották ki, s erre Sinclair maga is szolgáltatott okot. Rendkívül ellentmondásos személyiség: antikapitalista, de ellenzi a társadalom forradalmi átalakítását; a munkásosztály iránt feltétlen rokonszenvet érez, de a munkásmozgalmat nem érti; keresztényszocialista utópizmus és egyben szélsőséges egyház- és vallásellenesség jellemzi; rokonszenvvel tekint a fiatal Szovjetunióra, majd gyanakvásig menő idegenkedése szovjetellenességbe csap át, de szocialistának vallja magát és mindig kiáll a kommunisták mellett. Sinclair egész életművének legszembetűnőbb ellentmondása: antikapitalista, de a társadalmi változást reformok segítségével, a tőke bevonásával képzeli el, ez pedig utópizmus. Az azonban vitathatatlan, hogy a kapitalista országokban nincs még egy olyan író, aki életével és életművével oly kitartóan és eredményesen szolgálta volna a szocializmus ügyét, mint Upton Sinclair tette. Az ellentmondás okát Lenin fogalmazta meg: „Sinclair érzelmi szocialista, elméleti képzettség nélkül."

1 A 20-as évek második felétől Magyarországon is felvetődött Upton Sinclair ideológiai hovatartozásának kérdése. A Népszava 1926. január elsejei számából értesülünk arról, hogy az író első könyveinek megjelenése után az amerikai nagy hírlapkiadók azzal próbálták a „nagy söprögető" műveinek hatását gyöngíteni, hogy kétségbevonták Sinclair szocialista mivoltát. Egyszerűen üzleti fogásnak minősítették minden írásának célzatát, szocializmusát pedig a mindenáron érvényesülni akarás beteges tünetének tartották. Azt hirdették, hogy távol áll a munkásmozgalomtól, s a munkások is gyanakodva néznek a „túlsó partról" érkezőre. A vádaskodásnak Jack London Sinclair védelmében írt levelei 245