Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Szabó István: Szójelentés, mondatszerkezet, grammatikalitás

Ellentétben (30a)-val (30b) mellékneve nem magatartás- vagy viszonyjelölő, ez az oka agrammatikus jellegének; (30c) mellékneve és határozója között feltételes kapcsolat van, ezért (30c) (30d)-vé transzformálható; (30e)-ben a feltételes viszony a melléknév és a határozó között kizárt, ezért (30f) agrammatikus; (30g) mellékneve és határozója közti oksági összefüggés (30h)-ban mellékmondattá kibontva jelenik meg; (30i)-ben az oksági összefüggés a melléknév és a határozó között valószínűtlen, a megengedő határozói összefüggés lehetséges, ezért (30i) (30j)-vé alakítása rossz mondatot eredményez, (30k) pedig (30i) szinonimájaként elfogadható: 7. Katz (1966:309—316.) rámutat, hogy 'jó' és 'rossz' melléknevek nem akármilyen értékelő-minősítő funkciót látnak el, hanem hasznosság, funkció, feladat stb. szempontjából osztályozzák a dolgokat. Az adott dolog tehát nem a maga totalitásában kerül minősítésre a melléknév által, hanem csak az adott funkció szempontjából lényeges oldala szerint. Például a kést vágó funkciója, a kályhát fűtő stb. funkciója, a térképet az általa való tájékozódás szempontjából minősítjük. Ennek jelölésére nem kell új kategóriát bevezetnünk, mivel az adott dolgot jelölő szó jelentéselemei (szemantikai jegyei) között ott van a funkciójelölő elem: 'kés' (+vágásra használt eszköz), 'töltőtoll (+írásra használt eszköz) stb., és 'jó', 'rossz' használatának konvenciói (vagy inkább a jelentéskapcsolás logikája) szerint e melléknevek mindig a funkciójelölő jelentéselemhez kapcsolódnak.

2 5 E tény többszörösen meghatározza a szerkezeti jólformáltságot. Teljesen idegen

2

5'

b funkciójegyű lexémákat tartalmazó szókapcsolatok vagy mondatok nem kapcsolhatók egyetlen összetett szerkezetté sem konjunktív formánsokkal (kapcsolatos, ellentétes vagy választó kötőszóval), sem aszindentikusan: (31) a) 'A kuplung jó'] j . 'A kuplung és a fék jó' Ebből a szabályból következik az olyan hasonlító szerkezetek tilalma, mint (32) a) +'A számítógép jobb mint a szemöldökceruza' b) +'A franciakulcs jobb mint a lámpabúra' c) +'A golyóscsapágy rosszabb mint a cipőcsat' stb. A kapcsolhatóság tilalma nemcsak az idegen funkciókra, hanem az idegen dolgok, kategóriák nevére is vonatkozik

2 6: (33) a) +'a relativitáselmélet és az A—2 influenza vírus. . b) +'a metagalaxis és a szomszéd övsömöre . . c) +'a Kohoutek-üstökös csóvája és a mocsára gólyahír hajszálgyökere . . .' stb. 2

5 Előfordulhat, hogy összetett vagy több funkcióról van szó, ilyenkor differenciált minősítésre lehet szükség: A kályha sütésre-főzésre jó, de fűtésre nem.' 'A kés krumpli hámozásra jó, de tésztámét élésre nem stb. 2 s/b Idegen funkciójegy például a teleszkóp funkciójegye (+ Égitest megfigyelésére használt optikai műszer (és a gereblye) funkciójegye (+ A talaj megmunkálására használt szerszám); ezzel szemben az azonos tevékenységi körben használt eszközök funkciójegyét (például a kapa és a gereblye funkciójegyét) rokon funkciójegynek nevezném. Vö. (31) példáit. 2

6 Ugyanaz vonatkozik a szinonimákra, valamint az egymással fölé-, alárendeltségi viszonyban levő fogalmak nevére: +'.A gazda burgonyát és krumplit ültetett.' Etilalom azonban bizonyos stiláris hatások végett esetenként megszeghető: Egyik kutya, másik eb' (= mindkettő komisz, kegyetlen). Benő bácsi tavaly kukoricát, idén tengerit vetett' (— mindig ugyanazt termeszti) 'Tasnak kocsija van, Edének pedig trabantja. . . ' b)'A fék jó' J W1

U c) 'A számítógép jó' d) 'A szemöldökceruza jó' conj 16 241