Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Zahemszky László-: A folklór szerepe K. Ivanov csuvas költő epikus műveiben

JEGYZETEK [1] Skazki i predanija íuvas. Cavas xallapesem. Simbirsk 1908. - A csuvas szókat és szövegeket mindenütt a nemzetközi turkológiai átírásban adom. [2] K. Ivanov az ufai kormányzóság Slakpui nevű falujában (mai Baskír ASZSZK) született. A környék 18. században betelepített csuvas lakossága az anatri nyelvjárást beszélte. Ivanov 1903-ban a szimbirszki csuvas tanítóképzó'be kerül, ahonnan 1907-ben politikai diákmegmozdulásban való részvétel miatt kizárják. Jakovlev azonban még ez év ó'szén visszahívja Szimbirszkbe, ahol a fiatalember csuvas nyelvű kiadványok szerkesztésében vesz részt. Közben jelentós fordítói tevékenységet fejt ki (többek között Lermontov, Nyekraszov, Kolcov verseit, Goethe Reineke, a rókáját és az Énekek énekét ülteti át anyanyelvére), folklórt gyűjt és megírja eredeti műveit. Közülük a legkiemelkedőbb a Narspi című elbeszélő költemény, amely A két lány (Ike xer, 1907), Az özvegy (Talax aram, 1907) és a Vastiló (Timer t'i'la, 1907) című alkotásaival egyetemben a fent említett antológiában jelent meg először. [3] Lapär: a napot, holdat elnvelő gonosz szellem. Itt az emberevő^mostoha elnevezésére szolgál. A mese egyik variánsát lásd: Cävas xaláx sámaxláxe I. Yumaxsem. Supaskar 1973. pp. 229-232. Magyarul: Az emberevő mostoha. Mese a tölgyfa tetején. Csuvas mesék. (Válogatta, az utószót és a jegyzeteket írta RÓNA-TAS A.) Budapest 1977. pp. 181-184. [4| A nyelvi szerkezetek könnyebb összehasonlítása kedvéért a Vastiló — és a továbbiakban a Narspi - szövegét saját nyersfordításomban adom. A ballada egyébként magyarul FARKAS András műfordításában jelent meg. Hevesi Szemle, 1977/4. szám, pp. 5-6. [5] Obrazcy motivov íuvaSskih narodnyh pesen i teksty k nim. Simbirsk 1908. p. 73. - Idézi: SIDOROVA, E. CuvaSskij fol'klór v tvoréestve K. V. Ivanova. CuvaSskij jazyk, literatura i fol'klor. Vyp. 1. Ceboksary 1972. p. 361. [6] Költői fordítása: K. Ivanov: Narszpi, szép leány. (Fordította BEDE Anna.) Eger 1977. [7] A csuvas női viseleten pénzdíszek vannak felvarrva. [8] Mese a tölgyfa tetején. Csuvas mesék. Válogatta, az utószót és a jegyzeteket írta RÓNA-TAS A. Budapest 1977. pp. 243-244. [9] ASMARIN, N. I. Slovar' őuvaSskogo jazyka II. K^zan 1929. p. 211. [10] ASMARIN, N. I. Slovar' £uvasskogo jazyka VI. Ceboksary 1934. p. 230. Pojib <£ojibKjiopa b anHHecKMx npOM3ReAeHHHx nyBaiiiCKoro nosTa K. B. MßaHOBa Jlacjio 3axeMCKH JlHTepaTypa Ka>KAoro Hapo^a yxo^HT KOPHÍIMH K ycTHOMy Hapo^HOMy TBopqccTBy. HC Il3Öe>KaJI BJIHflHMÍI CpOJIbKJIOpa M nepBblíí 3HaMeHMTbIM nOST MyFauiCKOM II033MH, 3apO>Kflalümeiícs B nocjieAHioio TpeTb xix

1 BÉNA, k. b. m

B

3

HOB (1890—1915). myöokoe BJIKAHMC yCTHOÜ HapOflHOÍl TT033MM npOKBHJIOCb B TeMaTMKe, K0Mn03MIJMM M nOSTHHeCKOM H3bIKe cro n03M. ABTOP FLAHHOÜ craTbH BBIHBJIAET B ANWHECKHX NPOW3BEFLEHHHX M

BaHOBa He TOJibKO TpaAMUMOHHbie SJieMCHTbl HyBaiUCKMX HapO

^HblX neceH, HO M Te HOBbie OCOÖeHHOCTM, KOTopbie ObijiH co3AaHbi n03T0M no aHajioriiw c ycTHbiM Hapo^Hbiiw tbopmcctbom. Abtop cratbh nepBbiM BbiHBJiaeT b TBopnecTBe mßahoba Te sjiemehtbi hybauickoro cpo^bKjiopa, b KOTopwx 0Tpa>KaeTCH noHHMaHHe oKpyjKaiomeii fleííctbhtejibhoctm KpecTb. hhsm'4 rioboji^íbH KOHija XIX u Hanajia XX bb.

( yKa3WBaeT Ha nepeiuieTeHMC oßmeTiopKckhx h ctmhho-yropCKHX mothbob. 231