Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Fekete Péter: Falurésznevek és-a közlekedést szolgáló helyek nevei Tiszaszőlősön

• Halászi út. — Eredetileg a Tisza másik oldalán fekvő Tiszahalászra vezetett. Keskeny dűlőút. Mai neve az út melletti földterület tulajdonosáról Tóut Pista úttya. • Határ-út. — A Tiszafüred és Tiszaszőlős határa közötti dűlőút neve volt. Igari út. — A szomszédos Tiszaigarra vezető földút. Egy részének Gellért-gát volt a neve (1. ott). Róukási-út. — A falutól legtávolabb eső Róukás nevű nagy határrészre vezető dűlőút. Tóut Pista úttya. — Azonos a Halászi úttal (1. ott). Vonal-út. - Azonos az Aszóuji-úttal (1. ott). Összefoglalás A belterületi hivatalos (mesterséges) nevek száma 35. Ebből 31 az utca alapelemű nevek száma, és csak 2 nevet alkottak az út, útja, egyet a köz és egyet a tér alapelemmel. A belterületi népi (természetes) alkotású nevek száma összesen 56. Ebből falurésznév 43, a közlekedés céljára használt objektum neve 13. A 13 névhez 4, a 43 falurészhez 19 .alapelemet használt fel a falu közössége. Mindez arra utal, hogy a tájékozódásra inkább a falurészneveket alkalmazta a lakosság. A nevek száma azt is mutatja, hogy korábban a kisebb területű falu egyes részeinek elnevezésére több nevet használtak, mint amennyit a mai jóval nagyobb területű falu utcáinak elnevezésére alkottak a hivatalos névadók. Ez azért is figyelemre méltó, mert a megmaradt, nagyobb részükben még ma is élő népi nevek mellett az alkalmi elnevezések egész sorát is használták a tájékozódásra. A hivatalos névadás több esetben nevet adott olyan wfnak, köznek, zwgnak, amelynek. addig nem volt kialakult népi neve, ugyanakkor név nélkül hagyott olyan falurészeket, a falurészeken levő utakat, amelyeknek elnevezésére felhasználhatta volna a népi fogantatású neveket. A névadó hatóság még olyankor sem élt a régi népi nevek felhasználásával, amikor ez a legkézenfekvőbb lett volna. Ezeknek a népi neveknek elevenségét nagyon jól mutatja, hogy az 56 névből még ma is él 36. Ez több, mint a mai hivatalos nevek száma. A válogatás lehetősége így még ma is adva van a hatóság számára. Nagy kár, hogy a régi, gazdag tartalmú neveket a hivatalos névadás teljesen mellőzte, hogy egyetlen népi nevet sem fogadott el, nem tett hivatalossá, pedig szép számmal talált volna olyanokat, amelyek a falu régi állapotáról, helyzetéről stb. tanúskodhatnának (1. a neveknél). A hatóság néhány esetben figyelembe vette a környék mai jellemzőit (például Nyárfás utca stb.), de túlnyomó többségben a nagyvárosi névadási gyakorlatot követve, különösebb szempont nélkül a történelem, irodalom, a munkásmozgalom kiemelkedő alakjainak nevét használta fel a névadásban. Ez az eljárás sietteti a régi népi neveknek a kihalását. A fiatalok már nem használják, egyre kevesebben ismerik ezeket a népi neveket. A faluból sokan elköltöztek, az otthon maradt rokonsággal való levelezés már az új, hivatalos nevekkel történik. A hivatalos iratokban is ezeket az új neveket használja a helyi lakosság. A régi nevek egy részének hivatalossá tétele elősegítette volna, esetleg az ezutáni alkalmazása elősegítené ezeknek a falu helyzetének, gazdasági, társadalmi viszonyainak emlékét őrző neveknek a fennmaradását. Egy-egy községre, így Tiszaszőlősre vonatkozóan is kevés írásos emlék maradt fenn. A régi népi nevek beszédes emlékei, „műemlékei" lehetnének a falu történetének, egykori helyzetének. A külterületi útnevek száma 35. Ez a szám nagynak látszik, azonban a 35 név a nevek párhuzamossága folytán csak 24 utat jelöl. Ebből 2 az allé, mely urasági birtokon levő út volt, 4 a szomszéd községekbe vezető országút, 1 a szomszéd község határa mellett vezető elválasztó út, 1 a kapu alapelemű erdei út. A Tisza gátján és a vasúton átvezető 159