Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Fekete Péter: Falurésznevek és-a közlekedést szolgáló helyek nevei Tiszaszőlősön

FALURÉSZNEVEK ÉS A KÖZLEKEDÉST SZOLGÁLÓ HELYEK NEVEI TISZASZŐLŐSÖN DR. FEKETE PÉTER (Közlésre érkezett: 1978. december 31.) A magyar földrajzinév-kutatásban jelentős állomásnak tekintik az 1958. évet. Ettől kezdve a névélettani kutatás területén, az elméleti kutatásban s a hagyományos történeti ágon egyaránt fellendülés tapasztalható (vö. SEBESTYÉN ÁRPÁD, Újabb eredmények és feladatok földrajzinév-kutatásunkban. MNyj.XIII. 37). Nagyon aktuális kérdést fejteget mégis MEZŐ ANDRÁS, amikor egyetértve SEBESTYÉN ÁRPÁD megállapításával felhívja a figyelmet arra, hogy a jelentős eredmény mellett egy területen, a földrajzi nevek egy csoportjának elemzésével adósak vagyunk. LŐRINCZE LAJOSra hivatkozva a mesterséges úton keletkezett nevek tudományos vizsgálatának fontosságát hangsúlyozza. Idézi még BÁRCZI GÉZA, EPERJESSY KÁLMÁN ide vonatkozó műveit is (MEZŐ ANDRÁS, A belterületi hivatalos névadás néhány sajátossága. MNy. LXV [1969], 198). Ismeretes, hogy a népi és hivatalos nevek között nem könnyű a határ megvonása. A népi név hivatalossá válhat, a hivatalos pedig a közösségi eredetű nevekhez idomulhat, népi névvé válhat (MEZŐ, i. m. 199). A hivatalos névadók a legtöbb esetben gazdag forrást találhatnának a belterületi népi nevekben, azonban az az általános tapasztalat, hogy ezt a forrást nem szokták észrevenni. INCZEFI GÉZA szerint a lakosság névalkotó tevékenysége ma is tovább folyik a természetes névadásban. Ennek következtében az utcáknak gyakran két (néha több) nevük is van. Ezek között egy-két mesterséges (hivatalos) név és egy vagy több népi (természetes) név található. Az idősebbek őrzik jobban a régieket, a fiatalság tanulja meg hamarabb az újakat (INCZEFI GÉZA, Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata. Budapest, 1970. 130). INCZEFI szerint népi eredetű hivatalos nevekről nem lehet beszélni (vö. A földrajzi nevek terminológiájáról és a vele összefüggő kérdésekről. SZTFTK. 1965. 128). Az igaz, hogy LŐRINCZE LAJOS is külön beszél természetes elnevezésekről és mesterséges elnevezési módokról, úgynevezett „hivatalos" vagy „tudatos" elnevezésekről (FÖLDÉL. MNyj. XIII, 23—24), amikor tisztázza ezeknek a fogalmát, de ez nem zárja ki, hogy a kettő közötti viszony vizsgálatára ne lenne szükség. Ezt a viszonyt kutatva állapítja meg MEZŐ, hogy a hivatalos nevek csoportjából nem lehet kizárni a közösségi eredetűeket. Ha a névadó hatóság a régi népi (természetes) neveket tette kötelezővé hivatalos fórumokon, a hivatalos nevek közé tartoznak. A hivatalos névadásban gyakran megváltozik a népi eredetű név jelentése és funkciója, tehát megtalálható benne a mesterséges elnevezési módra jellemző egyéni alkotás mozzanaía, másrészt a hatóság sem szakad el a vidék közösségi névrendszerétől, s a belterület részeinek olykor a természetes névalkotás módján ad hivatalos nevet (Mező, i. m. 199). 151