Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Jaroslav StarSi: A testnevelés szak választásának motivációs vizsgálata a Banska Bystrica-i Pedagógiai Főiskolán az 1975. és 1976. években

A kérdőív összesen 30 kérdést tartalmaz. Azon igyekeztünk, hogy a kérdések a problémák logikus egységét képezzék, azaz, hogy minden kérdés a motiváció problémájának megoldásához vezessen. A kérdőív elején vannak a legegyszerűbb kérdések. Az összes kérdés a „zárt" típusú kérdésekhez tartozik. Némely, úgynevezett „alternatív" kérdésre csak két, egymást kizáró felelettel lehet válaszolni. A nyílt végű kérdésekre különbözőképpen lehet válaszolni. A 4—12., a 15—19. és a 21. kérdések az életkörülmények megismerésére irányulnak. A 13. és 14. kérdés a testnevelési szakra jelentkező hallgatók fizikai képességeit vizsgálja. A többi kérdés feladata azoknak a motiváló tényezőknek a megállapítása, amelyek összefüggnek a pedagógiai főiskolára jelentkező testnevelés szakot tanuló diákság elhatározásával. Mellékesen azokat a tényezőket is vizsgálja, amelyek a pedagógiai főiskolán végzett testnevelési tanulmánnyal függenek össze. 3.1. A vizsgált csoportok jellemzése A vizsgált csoportokat a Banská Bystricai Pedagógiai Főiskola testnevelő hallgatói képezik, akik az 1974. és az 1975. évben érettségiztek. Az 1. táblázat a pedagógiai főiskolai hallgatók szakpárosításait és a középiskola utolsó évében elért átlagos tanulmányi eredményeket tünteti fel. A legtöbb hallgató a testnevelés—honvédelem kombinációt választja. A középiskola utolsó évében elért átlagos tanulmányi eredmény (mind a fiúknál, mind a lányoknál) azt bizonyítja, hogy a többségükben átlagos, illetve gyengébb tanulók voltak. Azok a lányok, akik 1975-ben érettségiztek, valamivel jobb tanulmányi eredményt értek el, mint a fiúk, s mint azok a lányok, akik 1974-ben érettségiztek. A középiskolán elért tanulmányi eredményt illetően azok a fiúk voltak valamivel sikeresebbek, akik a pedagógiai főiskolán matematika—testnevelés és földrajz—testnevelés szakot tanultak. Kifejezetten jobb tanulmányi eredményt mutattak fel a középiskolán azok a lányok, akik a pedagógiai főiskolán orosz—testnevelés, matematika—testnevelés és földrajz—testnevelés szakot tanultak. Ha az 1974-és 1975-ben érettségizettek átlagos középiskolai tanulmányi eredményeit vizsgáljuk, látjuk, hogy mindkét csoport csak lényegtelenül különbözik egymástól. 4. A KUTA TÁS EREDMÉNYE ÉS ÉRTÉKELÉSE Az ankét 4. és 6. számú kérdőívének feleletei alapján tudtuk meg, hogy a kérdezettek többsége nagyobb és kisebb városokban nőtt fel, ahol az általános iskolát látogatták (1—5, 6-9 osztály), s legtöbbjüknek lehetősége nyüt arra, hogy az iskola keretén belül részt vegyen az önkéntes testnevelési gyakorlatokon. Feltételezzük, hogy minden általános iskolában rendszeres sportköröket létesítenek és vezetnek, így a gyermekek sportkiképzésben részesültek. (Lásd a 2., 3., 4. táblát). A 2. számú tábla azt bizonyítja, hogy a legtöbb testnevelő szakos hallgató több mint 10 000 lakosú városból származik. Ezekben a városokban a testnevelés képzéséhez általában elég jó anyagi és káderfeltételek állnak rendelkezésre, ami hatásosan befolyásolja a testneveléshez való pozitív viszony kialakulását. A kérdezetteknek rosszabb testgyakorlási lehetőségeik voltak a középiskolában, mint az általános iskolában, mivel a diákság fele nagyobb távolságból járt be az iskolába. Feltehető tehát, hogy az önkéntes testgyakorlásra nem maradt elegendő idejük (lásd az 5. táblát). 128 J