Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Balogh Viktória: A matematika tantervek változása, fejlődése a felszabadulás utáni Magyarországon

tával tárgyalja. A négyzet olyan téglalap . . ., olyan rombusz . . . stb. megfogalmazások a dialektikus változást fejezik ki. Az új definíciók óriási visszhangot váltottak ki a nevelők körében, szokatlan volt az új szemlélet érvényesülése. A tanterv új vonása még, hogy külön 5 órát jelöl a terepen történő mérésekhez, egyenesek, szögek, négyszögek kitűzéséhez. A tanterv ezen részének elvégzése kötelező minden iskolában! Az új mértan-tanterv most évenként kiépülőén, fokozatosan kerül bevezetésre. Mivel az SzKP XIX. kongresszusa után a magyar pedagógia figyelme a politechnikai oktatásra terelődött, — bár még nem volt meg a feltétele az általános bevezetésnek, — már az egyes szaktantárgyaknak politechnikai oktatásához vezető út egy-egy meghatározott tantervi keretét, feladatát előírja az 1954-es tantervi módosítás. d) Az 1955-ös tanterv „Az MDP K. B. 1954. évi februári határozata alapján az általános iskola egész oktató-nevelő munkájának magasabb eszmei és politikai színvonalra emelése érdekében ki kell dolgozni az új, szervezetten felépített tanterveket" — írja Cser Andor A matematika tanítása 1955. 2. számában, a már korábban is idézett cikkében. Az általános iskola nevelésének feladata — a határozat értelmében — a) egységes alapműveltség nyújtás olyan tananyaggal, amely a tanulók tudományos világnézetét megalapozza, b) az ismeretek gyakorlati alkalmazásával olyan jártasságok, készségek és képességek fejlesztése, amely a műveltség továbbfejlesztéséhez szükséges, c) politechnikai szemlélet megalapozását, a szocialista erkölcsi szabályok megismerését és elsajátítását, az egészséges életmód és esztétikai ízlés fejlesztését biztosította. A matematika tanítás feladatában, a tantervi anyag kiválogatásában tükröződni kell a feladatoknak: az 1950-es tantervben megfogalmazott világnézet formáló feladatok megerősítése mellett új feladatok: 1. a tanulók logikus következtető képességének, a termelő munkában való részvételhez szükséges matematikai ismeretek és készségek kialakítása, 2. a politechnikai képzés érdekében meg kell alapozni a természettudományok tanítását a gyors és biztos számolás készségével, az egyszerű vetületi és műszaki rajzok elolvasásának és megszerkesztésének készségével, 3. a tanulókat a felelősséggel végzett munka igényére, önállóságra, kezdeményező képességre és találékonyságra neveljük a gyakorlati élet felvetette kérdések megoldásában. Hazánk, a Szovjetunió és népi demokratikus országok számszerű eredményeinek bemutatásával kiegészíthetjük a hazafias nevelést. Az oktatásügyi miniszter 61/1955. (0. K. 16.) OM. számú utasításával megjelent az általános iskola új tanterve. Az 1950-ben kialakult óraterv szerint 5—6. osztályokban 6—6 órában, a 7—8. osztályokban heti 5—5 órában tanítottuk a tantárgyat külön számtanés külön mértanóra felbontásban. De a számtant és mértant egy tantárgynak kell tekinteni, a tanulók egy osztályzatot kapnak ezek után belőle. Új vonása a tantervnek, hogy meghatározza a számtan illetve a mértan évi óraszámát, — ezért félévenként az óraszámarány a számtan és mértan között változik. Meghatározza a tanterv az egyes témakörökre fordítható óraszámot és részletesen felsorolja az egyes témakörök feldolgozandó anyagát. Mindezek segítik a tervezést, a tanmenetek elkészítését. Minden osztályban elegendő órát (6—8-15 órát) megjelöl külön az év eleji és az év végi ismétlésekhez. Évi óraszám 5. 6. 7. 8. Oszt. Számtanból 166 116 89 99 óra Mértan ból 32 82 76 66 óra 118