Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Balogh Viktória: A matematika tantervek változása, fejlődése a felszabadulás utáni Magyarországon

A MATEMATIKA TANTERVEK VÁLTOZÁSA, FEJLŐDÉSE A FELSZABADULÁS UTÁNI MAGYARORSZÁGON BALOGH VIKTÓRIA (Közlésre érkezett: 1978. december 27.) Az iskolai oktatás és képzés tartalmát a tantervek foglalják magukban. Az oktatás tartalma mindig visszatükrözi a társadalmi termelés, a kultúra, a tudomány, a technika és az iskolarendszer objektív szükségleteit. Az oktatás anyaga és nevelés célja a társadalmi változásokat követi, annak igényeihez igazodik. ,,A tanterv a fennálló társadalmi rend közoktatásügyi kormányzata által kiadott kötelező jellegű állami okmány, amely az általános nevelési célnak és az iskolatípus céljának megfelelően meghatározza a művelődési anyagot, amelyet a gyermekeknek és az ifjúságnak el kell sajátítaniuk." (Nagy Sándor: Az oktatás elmélete. Pedagógia III.) A matematika tantervek bevezetése küszöbén érdeklődésre tarthat számot a tantárgy tananyagváltozásának nyomon követése 1945. április 4-ét követő időszaktól az 1973-as tananyagmódosításig, az új és korszerű tantervek előkészítéséig, megszületéséig. Segítséget nyújthat a matematika tanítás tantervelméletével foglalkozóknak e feldolgozás. Nem tűztem célul a korábbi tantervek kritikai elemzését. A helyzet megértését a tények, a nevelők korabeli véleménye valóságosabban tükrözik. Hazánk felszabadulásakor a 10—14 éves korú tanulók a nyolcosztályos népiskolákban, polgári iskolákban vagy gimnáziumokban tanultak. Az 1940. XX. tc. 10. §-ű alapján megállapított nyolcosztályos népiskolai tantervet 1941. szeptember 1-én léptették életbe, — de „az iskolafenntartók és szülők nem tudják vállalni a gyermekek iskoláztatásához szükséges ruházatot és iskolaszereket, illetve a serdülő gyermekeiket a kenyérkereső munkától nem tudják nélkülözni. Ezért kultuszkormányunk egyenlőre csak bizonyos községekben tette kötelezővé a nyolcosztályos iskola megvalósítását." — olvashatók ,,Hazánk oktatásügye" című, 1942-ben megjelent könyvben. Az 1941-es tanterv óratervének a „Számolás-mérés" tanítására vonatkozó része is igazolja, hogy a falusi és városi iskolák oktatása nem volt azonos szintű. Ez megmutatkozott az eltérő óraszámban, a falusi iskolák 6 hónapos szorgalmi idejében és a tanterv anyagában. A tanterv így fogalmazta meg a népiskola feladatát: „A gyermeket vallásos és erkölcsös állampolgárrá nevelje; az életben való helytállásra és további tanulmányokra is képessé tegye; általános és gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa". A továbbtanulásra való felkészítés csak a feladatban nyert ilyen mutatós megfogalmazást, mert ugyanakkor a törvény kimondja: „az a tanuló, aki a népiskola felső tagozatát az átlagot meghaladó eredménnyel végezte el, felvételi vizsga sikeres kiállása esetében tanulmányait az 1938: XII. tc. (3) részében szabályozott gazdasági középiskolában folytathatja." 111