Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

dialektust beszélők bevándorlásával lehet magyarázni, akik a török elől menekülve jöttek az északibb országrészekbe, valamint a XVII. században Ausztria által létrehozott határőrvidék kialakításával, ami szintén a lakosság jelentős mérvű átrétegződését eredményezte. A & nyelvjárás ennek ellenére a XVI-XVII. században jelentős szépirodalmat felnevelő dialektus volt, amely Ёгёко Mencetic, Juraj Barakovic, Ferenac Őrnko, Petar Zrinski, Fran Krsto Frankopan életművében öltött testet. A kaj dialektus a XVI. században az észak-horvát nyelvterület egy részén (a Kupa folyótól északra lévő régi horvát vármegyékben, a varazsdiban, a zágrábiban, a bjelovárkőrösiben, valamint a Muraközben s még néhány helyen szórványszerűen) vált irodalmi nyelvvé. A század hetvenes és nyolcvanas éveiben néhány humanista műveltségű horvát író tudatos tevékenysége hívta életre jelentős eredményekkel. Ivan PergoSic varazsdi jegyző pl. Werbőczy Tripartitumát fordította le erre a nyelvre, Antun Vramec zágrábi kanonok egy magyar és olasz forrásokból kompilált világkrónikát jelentetett meg, de fennmaradt ebből az időből kaj-horvát nyelvű történeti tárgyú epikus ének is. Még nyomda is segítette a kaj-irodalom kibontakozását, a muraközi Nedeliscsén a Zrínyi György által fenntartott Hofhalter-féle nyomda működött. A XVII. században talán még szervezettebbé lett ez az irodalom, a horvát barokk kultúra számos értéke kötődik hozzá. Juraj Habdelic pl. kaj horvát-latin szótárt szerkesztett s egy moralizáló célzatú gyűjteményt állított össze, Matija Megdalenic Nyéki Vörös Mátyás műveinek egyikét dolgozta át Zvonöac (Csengetyű) címmel, Gábriel Jurjevic pedig egy kaj horvát episztola-gyűjteményt adott közre. Még a XVIII. században is van néhány jelentős képviselője a kaj nyelvű irodalomnak. Csak a XIX. század első felében, az illir mozgalom idején szorul majd háttérbe. Érdemes megemlíteni azonban, hogy regionális irodalmi nyelvként mindkét dialektus ma is használatos. А Ъа nyelvjárásban írott költészetnek olyan kiválóságai vannak, mint Marin Franiíevic és áime Vuőetic, a kaj dialektushoz pedig а XX. század legnagyobb horvát lírai műve kötődik, ezen a nyelven írta meg Miroslav Krleía híres verseskönyvét, a Petrica Kerempuh balladáit. Arra is bőséggel van példa, hogy a két nyelvjárás szókincs anyaga, de grammatikai sajátosságai is beleolvadnak az irodalmi íto dialektusban írott művek nyelvi anyagába. BIBLIOGRÁFIA Brabec-Hraste-íivkovic: Gramatika hrvatskosrpskog jezika. Zagreb, 1961. Horálek, Karel: lívod do studia slovanskyh jazykö. Praha, 1962. Magyarul is: Bevezetés a szláv nyelvtudományba. Ford. dr. Sipos István. Bp., 1967. Kombol, Mihovil: Povijest hrvatske knjizevnosti do narodnog preporoda. 2 izdanje. Zagreb, 1961. §Ш6, Ferdo: Pregled povijesti hrvatskoga naroda. Zagreb, 1962. С. Д. Никифоров: Старославянский язык, Москва, 1955. Djela Vatroslava Jagida IV. Priredio Dr. Slavko Jeíi6. Zagreb, 195 3. 207-267. Hensel, W.: Slowiaríszczyzna wczesnoáredniowieczna. Warszava, 1956. éulinovií; Ferdo: Driavnopravna historija jugoslavenskih zemalja. Zagreb, 1961. Barac, Antun: Jugoslavenska knjiievnost. 2. izdanje. Zagreb, 1959. Csuka Zoltán: A jugoszláv népek irodalmának története. Bp., 1963. Juhász-Sipos: A bolgár irodalom története. Bp. Sziklay László: A szlovák irodalom története. Bp., 1962. Angyal-Iglói-Niederhauser-Ondru?-Sulán: Szláv népek és nyelvek. Bp., 1962. Perényi-Arató: Jugoszlávia története. Bp., 1961. Janez-Ravbar: Pregled slovenske knijíevnosti. Maribor, 1965. КОНЕСКИ, Б: Граматика на македонскиот дазик I

—И. Скоп Je, 1954. САВКОВИВ, МИЛОШ: JyrocnoBeHCKa кгьижевносг. Београд, 1956. 197