Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

figyelembe véve és elemezve — az élet által felvetett újabb és újabb jelenségeket — és hatékonyságában növelni kell a prevencióra irányuló koordinált tevékenységet. Kiemelve a Heves megyében egyre gyakrabban alkalmazott intézkedéseket, amelyeket megítélésem szerint helyes továbbra is szorgalmazni, ezek a következők: — a családok lakáshoz juttatása gyámhatósági segítséggel, — iskolai, kollégiumi, napközi otthoni, bölcsődei elhelyezések, — ifjúgárda csoportókkal közös ellenőrzések, — tartásdíj megállapítási perek indítása, — szülői felügyeleti jog megszüntetésének kezdeményezése, — a segélyezési jog nem spontán, hanem tervszerű gyakorlása, — a cigánycsaládok tudatformálásában a segélyezés nevelési jellegének kidomborítása. Összefoglalva: A bűnözést nem lehet csupán a régi társadalom tudati maradványaira, a kapitalista környezetre, az ellenséges ideológiai hatásokra, valamint a fellazító tevékenységre visszavezetni. A bűnözésnek a mi viszonyaink között még egyéb objektív és szubjektív okai vannak. A gazdasági növekedés társadalmi következményeinek megragadására legalkalmasabb a népesség foglalkozási struktúrájának vizsgálata. A gazdasági növekedés és a foglalkozási struktúra alkalmas arra, hogy hazánkban, így a megyében is végbemenő folyamatoknak, a szocialista iparosodásnak, a mezőgazdaság további fejlesztésének és ezek társadalmi következményeinek vizsgálatát lebonyolítsuk. A gazdasági növekedés tehát nem pusztán közgazdasági, hanem szociológiai fogalom is, amely magában foglalja a népgazdasági ágak arányainak megváltozását, az aktív népesség foglalkozási szerkezetében és ezzel együtt a társadalom osztályszerkezetében bekövetkezett változásokat, felöleli a népesség átrétegződésével kapcsolatban a társadalmi mobilitás folyamatait, csakúgy, mint a városiasodás fejlődését és a településszerkezetben bekövetkezett változásokat, a népesség kulturális, egészségügyi viszonyaiban, valamint a fogyasztási-keresti viszonyaiban bekövetkezett változásokat is. A bűnözés növekedése ugyan nem jár együtt szükségképpen a gazdasági növekedéssel, de a bűnözés területi megoszlása, méretei és szerkezete kifejezetten ezekre a folyamatokra vezethetők vissza. Ezen belül a következő három összefüggés érdemel különös figyelmet: a) az iparosítás következtében kialakult az ipari centrumokban és körülöttük egy agglomerációs gyűrű, amelynek bűnözése magas (nem városias népsűrűség növekedés) — Gyöngyöshalász, Gyöngyössolymos, Andornaktálya, Felsőtárkány, Gyöngyösoroszi községekben, b) az iparosítás következményeként a foglalkozási szerkezetben kialakult változásokat nem követi a településszerkezet megfelelő szerkezeti átalakulása, ami erőteljesen megnöveli az ún. ingázást, és ott a legmagasabb a bűnözési aktivitás, ahol a legmagasabb a területi mobilitás. Ezt az alábbiak dokumentálják: 1975. évben az ismertté vált közvádas bűncselekmények az elkövetés helye szerinti rangsorolásban az ország 92 járása közül a füzesabonyi a 62. helyet, az egri a 86., a gyöngyösi a 87., a hevesi járás a 88. helyet foglalja el. A vagyon elleni bűnözés rangsora: 51. a füzesabonyi, 79. a hevesi, 80. a gyöngyösi, 81. az egri járás. 94