Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

A három-hat éves gyermekek tájékozottsága egyre jelentősebb lesz az élet különböző területein. Felfedezi a nemek közötti különbséget... Az utcákon, a tv-ben, a moziban, a képes folyóiratokban, könyvekben és nem utolsósorban a családi házban és a baráti körben, mint megannyi forrásban már az iskoláskor előtt gazdagon merítenek a gyermekek a nemiséggel kapcsolatos ismeretekből is. A jövő családjainak alakulása nagymértékben függ a jelen családjaitól. A lányok babázása, a fiúk és a lányok bevonása a háztartási munkák végzésébe, a kölcsönös felelősségvállalás kialakítása, a hivatásszeretet ébresztgetése, a nemiséggel kapcsolatos biológiai folyamatok megismertetése, a helyes szokások kialakítása, a szabad idő helyes megszervezése. . . mind-mind elősegíti az iskolában nyerhető családi életre nevelés megalapozását. Az osztályfőnöki órák rendszerében helyet kapó szexuális élettel kapcsolatos információk, a nemi felvilágosítás. . .. összefonódik a tanulók jövőjét jelentő családmodellek megismerésével, a család szerepének bemutatásával. Tilalomfák állítása helyett okos szóval, nevelői példamutatással, értékes, magasrendű jellemvonások (pl. felelőségérzet stb.) kialakításával, a szülők partnerré fejlesztésével és ezzel együtt a helyes szemlélet alakításával formálódik a jövő. A családi életre nevelés tényezői A dokumentumok rámutatnak arra a tényre is, hogy e komplex feladat eredményes végzéséhez a nevelőtényezők összefogására és tartós együttműködésére van szükség. Az egészségügyi dolgozók példás részvétele a családi életre nevelés feladatainak megvalósításában ösztönzően hatott a pedagógusokra is, akik számára végre eldőlt az éveken át tartó meddő vita, hogy kinek a feladata a családi életre nevelés részét képező nemi nevelés. A tömegkommunikációs eszközök, főleg a televízió komoly szerepet vállalt szintén a feladatokból. Sajnos az első számú tényező, a család, a szülők felzárkózása, részvétele túlságosan lassúnak tűnik, jóllehet szerepe alapvető lenne. A szülők feladata e téren minden más nevelési feladatnál fontosabbnak látszik, mivel a szülő példája, a szülők által kialakított családi élet, a családban kialakított jó vagy rossz szokások spontán hatása is rendkívül nagy. A család ill. nevelés a fiatalok ún. intim szféráját is érinti, a legbensőbb énjüket alakítja, ami elképzelhetetlen érzelmi és értelmi kontaktus nélkül. Magától értetődik, hogy a családi élettel kapcsolatos helyes szemléletet leginkább a családban, a jól megszervezett, harmonikusan rendezett családi életben lehet elsajátítani. Eleve látszott az is, hogy az ún. kettős nevelésnek újabb lehetőségeit rejti magában a családi életre nevelés, hiszen a pedagógus hiába igyekszik vonzó képet rajzolni a családról tanítványai előtt, ha a tanulóknak otthoni élményei, a családdal kapcsolatos tapasztalatai negatívak. Előbb kevéssé látszott, de ma már egyre inkább, hogy a szülők milyen hiányos ismeretekkel rendelkeznek e téren. Ma már nyüt titok, hogy a szülői ház és az iskola közötti újabb konfliktus egyik sajátos jelentkezése a családi életre nevelés tartalmával függ össze. A tömegközlő eszközök szerepe szintén nagyon jelentős e nevelési program megvalósítása vonatkozásában is. A szülők egy része eddig is a tömegközlő eszközöktől várta gyermekei nevelését, a szexuális felvilágosítást. Nagy jelentőséget tulajdonítva a folyóiratoknak, a könyvnek, a filmnek és nem utolsósorban a televíziónak. Sokkal kényelmesebbnek tartották egy-egy ide vonatkozó szakkönyv (pl. Hogyan születik a kisbaba? , Gólya hozza. ..? , Mit mondjunk a kicsinyeknek?, Tinédzserek könyve, Ifjúság és szerelem, A felnőttkor 68