Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

nisták állítólagos hivatalos nőközösségén. A kommunistáknak nem kell a nőközösséget bevezetniök, mert az majdnem mindig létezett." (1) „Burzsoáink nem elégednek meg azzal, hogy proletárjaik feleségei és leányai rendelkezésükre állanak, a hivatalos prostitúcióról nem is beszélve, hanem fő gyönyörűségüket abban lelik, hogy egymás feleségét elcsábítják." (2) ,,A polgári házasság a valóságban feleségközösség." (3) Marx és Engels Amerikáról szólva ún. feleség-csere folyamatról („swapping wives") ír. Alfred C. Kinsey-Wardel B. Pomeroy-Chyde E. Martin: Sexual Behavior in the Human Male című tanulmányában arról olvashatunk, hogy „az Egyesült Államokban akkoriban a nők mintegy 26%-a folytatott házassága idején házasságon kívüli nemi érintkezést, mégpedig 1/3 részük kettőtől öt férfivel, több mint a fele 1-gyel. — Ilyen pontosan ezt még a „Kiáltvány" persze nem tudta!" (4) Mindez természetesen csak egy kép a múltból. A jelen sok vonatkozásban lényegesen problémásabbnak látszik, hiszen pl. az előbb idézett Lidércnyomás c. kötet szerzői szerint Amerikában az egyik feszültség forrása az, hogy a családokon belül a nők átvették a vezető szerepet a nemi élet irányításában, amiből számos konfliktus származik. Említést kíván a perverzitás, a homoszexualitás terjedése . . ., ami többek között szintén az előző okkal is magyarázható. A modern nyugati ipar a szexualitás egy sajátos jelentkezéséhez, a modern maszturbációhoz is segítséget nyújt. A műanyagból készült eszközök választéka éppen olyan nagy, mint akár a fogamzásgátlóké. Az üzletek kirakataiban e számunkra idegen áruféleségeket éppen úgy reklámozzák, mint nálunk akár a mosóport. Nyilvánvaló, hogy mindezekkel a nyugati világban sem ért egyet mindenki. Igen sok a kritika, a bíráló megjegyzés. A nyugati világban jelentkező problémák egy az egész világon elindult folyamat okozta konfliktusok koncentrátumát adják. A kritikákra érdemes odafigyelni. Ma ott, nálunk esetleg már holnap jelentkezhetnek, nyilvánvalóan sajátos formában. Tagadhatatlan, hogy bizonyos jelekkel már a ma magyar valóságában is szembe kell néznünk. Itt a divatnak való behódolás mellett feltétlenül szerepet kap a valláserkölcs kötelékétől való felszabadulás éppen úgy, mint az új szocialista-kommunista erkölcsi normák aránylag lassú térhódítása. Tényként állapítható meg, hogy a nemiség, annak megítélése ma már régi mércével nem mérhető. A gólya-mese mosolyra deríti a gyermeket is. Amit a szülő szégyell, az a gyermeke számára már természetes. Magától értetődik az is, hogy amiről régen nem beszéltünk, arról ma szólni kell! A szexhullám vagy egyéb tényező okozta a változást a magyar családok életében, nem feladatunk eldönteni, de a válások számának alakulása, a felbomlott házasságok, a széthullott családok statisztikája megdöbbentő. Figyelmet érdemel az a tény is, miszerint az 1970-es népszámlálás hazánkban 62 ezer házasságon kívüli együttélést jegyzett fel, ami minden bizonnyal a valóságban több. „Régen a nemi élet a nő számára a teherbe esés kockázatával járt, s e kockázatnak a házasságon kívüli vállalása nem volt könnyű, mert a házasságon kívül teherbe esett nőt a társadalom határozottan elítélte. Ma a fogamzásgátló szerek elterjedése és a születésszabályozási gyakorlat általánossá válása következtében megváltozott a helyzet: a házasság-nélküli rendszeres nemiéletet folytatók kapcsolatát nem kell, hogy feszültté 1 Marx-Engels Művei III. köt. 329. 2U. o. 3 Marx-Engels Művei IV. köt. 457. 4W. Hollitscher: Szexualitás és társadalom, Kossuth Kiadó, 1974. 102. 62