Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

Tőkeerő szerint a tíz legnagyobb konszern forgalma 1962 és 1972 között: 1962 (Mrd USA dollár) 1972 (Mrd USA dollár) Nagy Britannia 20471 47,7% 50118 34,6% NSZK 10624 24,7% 35646 24,6'%. Franciaország 6078 14,2% 24492 16,8% Japán 5760 13,4% 34790 24,0% A táblázatból megállapítható, hogy az NSZK, a konszernek számát illetően csak 1972-ben éri utol Nagy-Britanniát, de ezek tőkeereje, főként pedig mozgékonysága, a holdingrendszer miatt, semmiben sem marad el a brit nagyvállalatokétól. Míg a 15 legnagyobb NSZK-vállalat 1960-tól 1971-ig 158%-kal növelte részvénytőkéjét, addig az export 230%-kal nőtt. A világ 50 legnagyobb tőkeerővel rendelkező konszernje között 18 NSZK-konszern van, ezekre esett az 50 legnagyobb monopólium összforgalmának 40%-a.

1

4 A fent idézett IPW-jelentés közli az 50 legnagyobb ipari konszern adatait, így forgalmát és foglalkoztatottjainak számát. Ebből megállapítható a konszernek tőkeereje és várható politikai aktivitása is, amely teljesen sohasem esik egybe tényleges vagyoni hatalmukkal. Az 50 mammutvállalat közül 22-nek 10%-nál nagyobb a külföldi érdekeltsége, filiáléi és részvényvállalatai nemcsak a „márkát" közvetítik befelé, hanem a nyugatnémet monopóliumok hatalmát, akaratát kifelé is igyekeznek érvényesíteni. A vállalatok között van néhány amerikai is, meg kell azonban jegyezni, hogy az amerikai német érdekeltségek lényegesen nagyobbak, mint a táblázaton látható amerikai monopóliumok anyagi erői.

15 (1. sz. melléklet.) Hogy a legjelentősebb cégekről és az összefonódásról képet kaphasunk, az öt legnagyobb vállalatról „szociológiai mintát" vettünk, amely lehetővé teszi, hogy adatai alapján általánosítsunk. „A gazdasági formák analízisét nem mikroszkóppal, sem kémiai reagensekkel nem lehet elvégezni. Mindkettőt az absztrakció erejével kell pótolni"

1 6 — írta Marx A tőkében. Ennek alapján a gazdasági bázist és a társadalmi struktúrát szükséges elemezni, hogy az állammonopolista rendszer lényegéhez közelebb jussunk. A gazdasági bázis az összeolvadások révén rendkívül centralizált és koncentrált néhány nagy monopólium hatása alatt áll. 1. Az IC. Farben-Nachfolger Gesellschaft 1971-ben 47 Mrd DM-et forgalmazott. 500 ezer munkást alkalmazott, ebből 130 ezer külföldön működő vállalat dolgozója volt. 2. A Thyssen/Mannesmann csoport (Krupp igen közel áll hozzájuk!) 33 Mrd DM-et forgalmazott, 370 ezer embert foglalkoztatott. 3. A Siemens, AEG-Telefunken+Bosch együtt szintén 33 Mrd DM forgalommal és 1971-ben 640 ezer emberrel dolgozott, amelyből 120 ezer leányvállalat alkalmazottja volt. 4. A Flick, Volkswagen, Haniel,Quandt konszernek összeolvadtak, de a Flick-csoport vezet. 47 Mrd DM-et forgalmaztak és 600 ezer embert foglalkoztattak a fenti időpontban. 5. A Hoesch-konszern 1972 óta együttműködik a holland Noogovens-konszernnel Estei-konszern néven. Forgalmuk 8 Mrd DM-et tesz ki és kb. 100 ezer embert foglalkoztatnak. 52