Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

stádiumainak (szemaforontjainak) változását is (pl. a fiatal és kifejlett Rhyacophila vagy Hydropsyche lárvák esetében, Oláh, 1967). A mintavételi helyeken a patakmederben mért vízsebességi adatok meggyőzően bizonyítják, hogy a lassúbb és gyorsabb folyású szakaszok szabályosan váltakoznak. Ott, ahol kisebb a víz sebessége a mederszakaszokban a gyorsabb áramlású denudációs szakaszokhoz viszonyítva, akkumulációs jellegű terület alakul ki. Ha egy ritmus akkumulációs szakasza valamilyen oknál fogva (pl. a meder alakja) nincs kifejlődve, maradványait vagy épülő részeit megtalálhatjuk. A vízsebesség ritmusos ingadozásából következik, hogy a jellemző szubsztrátmozaikok is szabályosan ismétlődő elrendeződést mutatnak. A Disznóskút és forráscsermelyben és a Sebesvíz-patakban a következő szubsztrátmozaikok alakulnak ki: 1. nagyobb köves („large stone"), amelyek 5—20 cm hosszúságúak, kisebb-nagyobb vízeséssel, 0,3 m/sec-nál nagyobb áramlási sebességgel, 2. kisebb köves (2—5 cm hosszú) és kavicsos (1—2 cm hosszú) („small stone and gravel"), 0,3—0,6 m/sec vízsebességgel, mikrovízesések nélkül, 3. homok („sand"), amelyhez kavics, kisebb-nagyobb kövek, detritusz és iszapfelhalmozódás is járulhat, 4. iszap („slime"), 5. detritusz („detritus"), 6. moha („moss"), nagyobb kövek felületén, különböző vastagságú (1—6 cm), mely a felette folyó vízáramlás sebességétől is függ; minél nagyobb a vízáramlás, annál vastagabb a moharéteg. A Trichoptera fauna elemzése Az ökológiai vikariációt Shilder (1956) olyan helyzetnek tekintette, amelyben a különböző fajok, amelyek „különleges megjelenést" tanúsítanak egy egységes elterjedési területen, különböző élőhelyeket foglalnak el a területen belül. Lényeges különbség ismerhető fel a Bx, B

2, B

4 mintavételi helyek (2., 3., 5. ábra) mozaikjait benépesítő Trichoptera együttesek között. Ilyen esetben, amikor két patakszakasz azonos alaptípusú mozaikjait vagy hasonló niche-k kompetitív lehetőségeit eltérő faj, fajegyüttes népesíti be, ez a mozaikokkal kapcsolatos vikariációt jelenti. így pl. a B

2 mintavételi hely (3. ábra) „slime", „sand" mozaikjában előforduló Crunoecia irrorata hiányzik a B

4 mintavételi hely (5. ábra) azonos mozaikjából, helyette a Lepidostoma hirtum került elő. A fenti különbség, a vikariáció alapján a bükki patakok rhithronja elkülönül két zónára: epirhithronra és metarhithronra (lilies et Botosaneanu, 1963; Oláh, 1967). A viszonylag stabil vízhőmérsékleti viszonyokkal rendelkező forrásterületet az azt benépesítő Trichoptera együttesek alapján két zónára: eucrenonra és hypocrenonra (lilies et Botosaneanu, 1963) lehet elkülöníteni. a) Az eucrenon zóna közvetlenül a forrásmedert vagy a forráslefolyónak a forrástól számított 20—50 m-es szakaszát jelenti. b) A hypocrenon zóna a forráslefolyónak az eucrenontól számított több száz métert is magába foglaló szakasza. 504