Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

A mintavételi időpont hatása a szőlőlevél kálium- (K) tartalmára (1972) 6. táblázat A mintaTrágyakezelés Relatív érték % vétel ideje (B) szervestrágya szerves + műtrágya műtrágya Átlag Relatív érték % Tavasz 1,26 1,31 1,31 1,29 100,0 Nyár 1,29 1,30 1,29 1,29 100,0 Ősz 1,22 1,23 1,25 1,23 95,3 Átlag 1,26 1,28 1,28 1,27 Relatív érték (%) 100,0 101,6 101,6 SZD 5% bármely kombináció között 0,09 A átlagok között v 0,05 B átlagok között 0,05 Variációs koefficiens (CV%) 5,9 Varianciatáblázat kivonat Tényező FG MQ F A 2 0,034 0,61 B 2 0,195 3,48 AxB 4 0,013 0,23 Hiba 40 0,056 5. Összefoglalás, következtetések A kísérlet két évében a szerves trágya, szerves és műtrágya, valamint a műtrágya kezelés között szignifikáns hatáskülönbség nem volt kimutatható. Az adott időszakban az egyes trágyakezelések azonos értékűeknek bizonyultak. A növényelemzési adatok átlagértékei közelálltak a nemzetközi irodalomban található optimum értékekhez. A szőlőlevél kémiai összetétele nagy szezonális ingadozásnak van kitéve. A nitrogén-, foszfor- és káliumtartalom a vegetációs időszak előre haladtával csökkenő tendenciát mutat. A tápanyagellátottság megítéléséhez elegendő két alkalommal mintát venni: a virágzás végén és a zsendülési periódusban. A talaj és a szőlőlevél foszfortartalma pozitív korrelációt mutat a termés menynyiségével. Hálás köszönetet mondok dr. Loch Jakab kandidátus, egyetemi docensnek, aki mind elvi, mind gyakorlati téren nagy segítséget nyújtott. Dr. Szűcs László kandidátus, 444