Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

Jelentse az 1. ábrán / a küvetta elülső, a hátsó ablak felületére eső fényintenzitást,^ az abszorbeáló közegbe belépő, i a hátsó felületet elhagyó fényintenzitást, akkor előbbiek alapján belátható, hogy / nem egyenlő/

0-lal,nem azonos i-vel, mivel a fényintenzitásokat mindegyik ablakfelületen reflexió csökkenti a törésmutatóban bekövetkezett ugrások miatt. A fényintenzitások azonban csökkenhetnek^még a küvettaablakok fényelnyelése következtében is. I

0 = a /; /' = ß íj. Itt az o: az elülső, j3 a hátsó ablak áteresztőképessége. Mivel az / és i fényintenzitásokat jól mérhetjük, a probléma I

0 és (vagy ezek hányadosának) meghatározása / és i (vagy hányadosuk) mérése alapján. Szilárd anyagok esetében az I

0/Id meghatározható különböző d

x és d

2 rétegvastagságok mellett (1. ábra), az z'i és i

2 kilépő fényintenzitások mérésével. Ha d

{ > d

2, akkor h - v (2) ahol d a d

x -d

2 küvettahossz-különbségnek felel meg, ha a belépő és kilépő felületek a rájuk érkező sugárzásnak ugyanazon törtrészeit reflektálják, vagyis = ß. A Lambert-íé\e törvény szerint ugyanis 11 = i = eK

d- = O (3

) e Itf' vagyis a kilépő intenzitásviszonyok mérésével a d ismeretében az abszorpciós együttható (K) kiszámítható. A káliumgőz abszorpciós együtthatójának (K) meghatározása céljából egy varratmentes cső vasból készült, középen egybenyíló küvettapárt szerkesztettem (2. ábra), amelyben egyidőben azonos fizikai feltételek mellett (hőmérséklet, gőznyomás, hőmérsékleti gradiens) folytattam méréseket. A hosszú küvetta hossza 800 mm, a rövid küvettáé 400 mm. Átmérő mindkettőnél 10 mm. A keresztküvetta teljes térfogata 123,2 cm

3. A küvetták falvastagsága 2 mm. 2. ábra: A megszerkesztett temperálható optikai küvettapár felülnézete 428