Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

12. Pesac Pészak Torontál vm. 13. Toracul Mic Kistárnok Torontál vm. (Tiberiu Alexandrunál: Kistorák; Jugoszláviához tartozó község.Elnevezése: Mali Torak) Totväradia (Tótvárad) kivételével valamennyi helységnév Carpitellától átvéve. JEGYZETEK [11 Bartók Béla levelei. Szerk. Demény János; Bp. 1976. (A továbbiakban rövidítve: B. L.) 569. szám, 390. oldal. [2| Rumanian Folk Musik I—

III. Sajtó alá rendezte Benjamin Suchoff; The Hague 1967. Martinus Nijhoff. A. IV-V. kötet 1975-ben jelent meg. (A továbbiakban rövidítve: RFM.) [3

1 B. L. 811. szám, 539. oldal. [4

1 B. L. 382. szám, 265. oldal. |5| Pontosabban, amit kiadásra megfelelőnek tartott. Az összegyűlt anyag revíziója során például az 1913-as bihari kötet több dallamát kihagyta az RFM.-bői s valószínű, hogy más megyékből gyűjtött dallamok esetében is bizonyos szelekciót vegzett. |6| Bartók Béla levelei. III. kötet. Szerk. Demény János; Bp. 1955. 22. oldal, lábjegyzetben. [7| Béla Bartók: Ethomusikologische Schriften, Faksimile - Nachdrucke III. Rumänische Volkslieder aus dem Komitat Bihar; Bp. 1967, 8. oldal (A továbbiakban rövidítve: Bih.) (81 B l 116. és 117. szám, 108-109. oldal. |9| A dallamoknál gyűjtési időpontként 1909 IX. hó olvasható. Ugyanakkor két levelezőlapján is augusztus 3 l-es dátum olvasható. A Freund Etelkának írott levelezőlap Mezőkókról, a Thomán Istvánnak írott lap pedig Beszterce-Marosludasról van keltezve. Ez utóbbit valószínűleg utazás közben írhatta Bartók. A képeslapokon lévő román népdalok Bihar megyéből valók. (Bih.: 23. és 310. szám) Mivel a lapok megírásának ill. feladásának sorrendje a dátumokból nem derül ki, a mezőségi gyűjtés időpontját augusztus utolsó napjaiban is megjelölhetjük. A lapokat lásd B. L. 190. és 191. szám, 152-153. oldal. 110| B. L. 225. és 226. szám, 170-171 oldal. Ill] B. L. 251. szám, 184-185. oldal. [12| Bartókon kívül Kodály Zoltán Weiner Leó, Kovács Sándor is az alapító tagok közé tartozott. [13| Bartók önéletrajzából. Lásd: Összegyűjtött írásai I. Közreadja Szőllősy András; Bp. 1966. 814. oldal. (A továbbiakban rövidítve: BÖ1) [14| A könyv 1913-ban jelent meg Bukarestben Cantece Poporale Romanesti din Comitatul Bihor címmel. A Román Akadémia adta ki a „Román nép életéből" című sorozatban. (A D. DUle által gondozott fakszimile utánnyomásra fentebb már hivatkoztunk.) [ 15 1 Szegő Jűlia: Bartók Béla a népdalkutató Bukarest, é. n. 94. oldal [16| uo. 95. oldal [17] Németül 1920-ban jelent meg a Zeitschrift für Musikwissenschaft c. folyóiratban. Bartók legtöbb vihart kiváltó cikke volt. Magyar és román oldalról egyaránt támadták érte. [18] Bartók-breviárium, 174. szám, 181. oldal [19] B. L. 347. szám, 241. oldal. [20] Lásd: Béla Bartók: Ethnomusikologische Schriften, Faksimile-Nachdrucke IV. Melodien der Rumänischen Colinde; Bp. 1968. (A továbbiakban rövidítve C.) A dallam sorszáma 12 bb. (10. oldal), a szöveg sorszáma: 4 a. (132. oldal) [21| B. L. 323. szám, 227. oldal. A máramarosi gyűjtés csak 1923-ban jelent meg; fakszimile utánnyomása 1966-ban. (A továbbiakban rövidítve: M) [221 B. L. 330. szám, 231. oldal. [23] A községek a következők: Gyulatelke, Mezőköbölkút, Pusztakamarás (Kolozs megye); Erdőszakái, Erdőszengyei, Maroshévíz, Marosoroszfalva (Maros-Torda megye), Remetemező (Szatmár megye), továbbá egy ismeretlen nevű Hunyad megyei falu. [24] Bartók Béla megjelenése az európai zenei életben (1914-1926); Zenetudományi tanulmányok VII. kötet, Bp. 1959, 58-60. oldal. [25] Bartóknak egy későbbi, Busitiához írt levelében (B. L. 382. szám, 265-66. oldal) szó esik bizonyos lejegyzetlen örvényesi hengerekről. Az RFM; első kötetéből kiderül, hogy a havasikürt felvételek (mindkettő az 1914-es gyűjtésből való) lejegyzésre kerültek. Kérdés, hogy vajon nem maradt e még több lejegyzetlen felvétel akár 1914-ből, akár pedig 1917-ből? 414