Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

egyébként is azt az érzést kelti az olvasóban, hogy az összeállító a többi forrás átvizsgálásakor sem járt el kellő alapossággal, körültekintéssel.

2

8 3. Az eddigi legjobb helységnévtáblázat összeállítása Tiberiu Alexandru román népzenekutató nevéhez fűződik, aki két publikációjában is foglalkozott ezzel a kérdéssel.

2

9 A szerző, munkájában felhasználta a kiadott román anyag idevonatkozó adatait, valamint Carpitella és Szegő Júlia fentebb említett táblázatait is. Kimutatásába így olyan helységek is bekerültek, ahonnét nem volt ismeretes gyűjtött népzenei anyag.

3

0 Ezekhez — nagyon helyesen azt a kommentárt fűzte, hogy „fenntartással kell kezelni őket."' A táblázat közli a községek hivatalos román és a régi magyar elnevezését, valamint az akkori román közigazgatási beosztás szerinti rajont (kerület) valamint tartományt is. Feltünteti továbbá mindazon eltéréseket, amelyek Bartók román helységnév-használatában megfigyelhetőek. A magyar helységneveket illetően nem jár el következetesen. Nem tudni mikori kiadású helységnévtárat vett alapul, erre vonatkozólag nem ad forrásmegjelölést. 4. Az RFM első és második kötetében is találunk egy-egy táblázatot. Ezek természetesen nem teljesek. Hiányzanak belőle a máramarosi falvak valamint azok a helységek, ahonnét csak kolindákat gyűjtött Bartók. Néhány község esetében nem történt meg a pontosítás ill. azonosítás. A magyar elnevezésekben itt is elég sok a következetlenség.

3

1 5. Meg kell még említenünk Traian Mirza tanulmányát, amely a bihari helységekkel kapcsolatos kérdéseket tárgyalja s ennek során néhány figyelemreméltó megállapítást tesz.

3

2 Alábbi kimutatásunkat igyekeztünk úgy összeállítani, hogy abban pótoljuk ill. ha erre szükség volt helyesbítsük ill. kiegészítsük a korábbi táblázatok anyagát. Ezért újra átnéztük Bartóknak valamennyi megjelent kötetét és román népzenét közlő tanulmányát

3

3. Ezeket egybevetettük az RFM és Tibériu Alexandru jegyzékeivel. A magyar helységneveket illetően az 1913-ban megjelent Helységnévtárat vettük alapul, de ahol szükségesnek mutatkozott ott az 1907-es kiadást is használtuk

3

4. Ezzel kapcsolatosan meg kell jegyeznünk, hogy a magyar helységnév-használatban mutatkozó eltérések (Bartók használatában is!) jórészt arra vezethetőek vissza, hogy a gyűjtések idején sok falunak nem volt törzskönyvezett, tehát hivatalos neve. így pl. 1907-ig csak Máramarosban és Maros-Torda megyében végezték el a törzskönyvezést

3

5 s bár 1913-ra, Hunyad megye kivételével már a többi minket érintő megyében is végrehajtották ezt a korábbi rendelkezést, a közhasználatban az új elnevezések nem tudtak meghonosodni egyik napról a másikra. Aromán helységneveket az RFM adatai alapján közöljük.

3

6 A helységek sorszáma után lévő csillag arra utal, hogy az illető községre vonatkozó további adatok, egybevetések találhatók a Megjegyzések" megfelelő száma alatt. Az itt használt rövidítések a „Jegyzetek"-bői könnyen visszakereshetőek. A teljesség kedvéért külön kimutatást készítettünk azokról a falvakról is, ahonnan ugyan nem került elő gyűjtött anyag, de Tiberiu Alexandru táblázatában szerepelnek. 406