Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

magukévá teszik az általa megfogalmazott „nemzeti célkitűzéseket."

2

7 Ehhez már nincs mit hozzátennünk. Difficile est satiram non scribere! Igaztalanok lennénk azonban bölcsészünk emlékéhez, ha nem tennénk a fentiekhez, hogy olykor ő is fején találta a szöget. Az ország gazdasági helyzetét elemezve kénytelen volt elismerni, hogy az szegény, a mezőgazdaság szerkezete nem szerencsés, ipara nem fejlődött kellő mértékben és a kereskedelmi forgalom volumene sem üti meg a kívánt mértéket.

2

8 Mély sajnálattal állapította meg, hogy terveinek megvalósításához az ország gazdasági erőforrásai csekélyek, illetve kérdésessé teszik az általa oly hőn óhajtott hódító hadműveletek sikerét. Ezért az ország erőinek tetemes növelésére tervet dolgozott ki. így többek között javasolta egy vízi szállításra és öntözésre egyaránt alkalmas csatorna létrehozását az Alföldön, továbbá az ipari növények, zöldségfélék termesztésének szorgalmazását, az állatállomány minőségi és mennyiségi feljavítását, valamint ezzel párhuzamosan a takarmányféleségek termesztésének fokozását. Ezen túlmenően szükségesnek tartotta az ipar, de különösen a konzervipar állami erőből történő fejlesztését, míg a kereskedelmi forgalom növekedését a vasúthálózat további szélesítése révén kívánta elérni.

2

9 E gazdasági javaslatoktól azonban szerzőjükön kívül, más aligha várhatott prosperitást! „Vak tyúk is talál szemet." Hoitsy úr egyetlen épkézláb eszméje a természettudományok tanításának szorgalmazása, illetve az állami oktatás jelentőségének felismerése. „.. . Önmagától egyetlen nemzet se lesz tudós, tanult vagy művelt. Ez irányban legtöbbet kell még tennie a magyarságnak; . . mert itt van a legtöbb tennivaló. Most pedig olyan irányt vett a haladás, mely kedvez a természettudományoknak. Amely nemzet legtöbbre viszi e téren, az megelőzheti sok vonatkozásban a többieket." — írta.

3

0 Az „általános állami oktatás" egyik legfontosabb feladatának pedig a „nemzeti közérzés" fejlesztését tartotta.

3

1 Hogy ki volt Hoitsy Pál, összegzés nélkül is világos. Elköszönve a türelmes olvasótól, a mondottakhoz csak annyit tehetünk még hozzá, hogy az ilyen csodabogaraknak korántsem a magyar parlamentben lett volna a helyük. JEGYZETEK [1] Hanák Péter Vázlatok a századelő magyar társadalmáról. Történelmi Szemle. 1962. 2. sz. 238. 1., valamint Gratz Gusztáv A dualizmus kora. Magyarország története 1867-1918. I. Bp., 1934. 371. 1. [2] Horváth Zoltán Magyar századforduló. Bp., 1974. 38., 41. 1. [3] Horváth i. m. 38. 1. [4] Hoitsy Pál Jövőnk és az uralkodóház. Geológia, mint politikai tényező. Bp., 1880. 125. 1. (A továbbiakban Jövőnk . . .) [5] Hoitsy Pál Nagymagyarország. A magyar történet jövő századai. Bp., 1902. 18. 1. (A továbbiakban Nagymagyarország) [6] Jövőnk ... 125. 1. [7] Nagymagyarország 26. 1. |8] Jövőnk . . . 126.1. [9] Nagymagyarország 26. 1. [10] Nagymagyarország 27. 1. [11] Uo. [12] Nagymagyarország 26. 1. [13] Diószegi István Hazánk és Európa. Bp., 1970. 367.1. [14] Nagymagyar ország 62. 1. [15[ Nagymagyarország 18. 1. 397