Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)
amerikai irodalom nagy íróinak fényképcsarnokát is. A Népszava azonban kifogásolta, hogy néhány haladó író fényképét nem állították ki. Ezek közé tartozott Upton Sinclair is, pedig „világszerte, nálunk is számon tartja őket minden olvasott ember, s számon tartja őket, mint írókat és költőket, akik tudnak és mernek az igazság szemébe nézni." 6 3 Ries István igazságügyminiszter 1949. január 14-én előadást tartott a MDP Politikai Akadémiáján „Amerika igazi arca" címmel a Kossuth Filmszínházban. Beszélt az amerikai propagandáról, annak demokrácia-ellenességéről, az USA gazdaságáról és gazdaságpolitikájáról, a négerség elnyomásáról és a mezőgazdasági és ipari munkásság helyzetéről. A társadalom árnyoldalainak elemzése után, a haladásért küzdő erőkről is megemlékezett: „Nem lennénk azonban igazságosak a haladó amerikaiakkal szemben — állapította meg Ries István —, ha nem mondanánk meg azt is, hogy vannak, méghozzá egyre többen, akik a kommunista mozgalom vezetésével tudományos, irodalmi és művészeti téren harcolnak a sötétség ellen. Ott volt a Nobel-díjas és fiatalon elhunyt Dreiser, Dos Passos, Upton Sinclair, Sinclair Lewis, Hemingway és még sokan mások." 6 4 Három hónappal az igazságügyminiszter előadása után hosszú cikk jelent meg a Népszavában a következő címmel: Upton Sinclair — halálgyárosok szolgálatában. 6 5 A magyar irodalompolitikában uralomra jutott sematizmus első hulláma elsodorta Upton Sinclairt. A dogmatikus, tudománytalan, igaztalan cikk megállapításai csak olyan író tollából származhattak, aki igen sekélyes ismeretekkel rendelkezett a sinclairi életműben. A dagályos fogalmazású írás nem irodalomkritikai szempontok alapján elemezte, hanem durva rágalmakkal próbálta megsemmisíteni az írót. Ingadozó álírónak, gerinctelennek, törtetőnek, elvtelennek és szemérmetlennek, „a hanyatló kapitalista kultúrában elromlott férges írónak" nevezte, akit „a magyar középosztály, mint haladó, sőt forradalmár írót" tisztelt. Sinclair „jellegzetesen amerikai kórtünet, csak jelentéktelenül különbözik a Sartre-k, Malraux-k különféle változataitól, akik mind magukon viselik és terjesztik a pusztító, rothadó burzsoá környezet miazmáit." 6 6 A cikk írója meghazudtolta azoknak a műveknek az igazi értékét is, amelyeken szocialista munkások generációi nőttek föl s azt a regényét, amely az amerikai irodalomban először szimpatizált a Szovjetunióval. „A cél mindig egyéni előrejutása, karrierje. A többi, köztük a szocializmus is csak eszköz az isteni cél eléréséért. Ezt az önös, karrierista célt szolgálták azok a regényei is, amelyek ^leleplezésekkel« ismertséget adtak szerzőjüknek. A The Jungle-ie, a Száz százalékra, a Jimmie Higginsre, a Bostonra gondolunk. Upton Sinclair kettős hasznot húzott ezekből a regényekből: először népszerűséget szerzett, mint ^baloldali« író, másodszor védőpajzsként tartotta maga előtt ezt a népszerűséget, amikor a reformizmus és opportunizmus igéit hirdette.. ," 6 7 Politikai nézeteiről azt állította, hogy Sinclair magáévá tette a hitleri „újrend" gondolatát. 6 8 A bírálatot a Lanny Budd riportregénye váltotta ki, amelynek főhőse az Egyesült Államok mindenkori hivatalos politikájának ad hangot, kezdetben rokonszenvez a Szovjetunióval, későbbi kötetekben azonban szovjetellenessé válik. Az üzemi könyvtárak könyvállományának selejtezéséről olvashatunk a Népszavában. Upton Sinclair könyvei is a nem kívánatos olvasmányok közé kerültek. „Upton Sinclair, az imperialistákkal paktáló áruló író valamennyi könyve két példányban foglal helyet a könyvszekrényben. A könyvtáros úgy nézi a katalógust, mint valami szörnyszülöttet. Egyre-másra rakja süllyesztőbe a kihúzott fasiszta, félfasiszta, lélekrontó és egyéb polgári fércműveket." 6 9 Tíz évig nem találkozunk Upton Sinclair nevével a Népszavában. A súlyos támadások után Bizám Lenke adta vissza az író becsületét nyolcvanadik születésnapjára írt tanulmányában. A nagy hatású, harcos írót üdvözölte, aki „a profitduzzasztás folyamatát oly megrázó erővel leleplező művekkel ajándékozta meg a nemzetközi munkás310