Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

[17] Miroslav Krleza: Fragment! dnevnilka iz god ine 1942. Forum (Zagreb) Knj. XXIII. <br. 4—5. 1972. str. 526—527.; magyarul: M. K.: Naplótöredékek 1942böl. Kortárs, 1973. 6. sz. 993. [18] Uo. 527.; magyarul: I. h. 993. [19] L. 7. sz. jegyzet [20] Miroslav Krleza: Diavni dani. Zapisi 1914—1921. Zagreb, 1956. str. 221.: magyarul: MK.: Versek. Emlékiratok. Bp., 1965. 398. [21] Miroslav Krleza: Petőfi d Ady dva 'barjalka imadarske 'knjige. I. h. 351. [22] Lőkös István: Miroslav Krleza és a magyar forradalmi törekvések. I. h. 75. [23] Uo. 91. [24] Miroslav Krleza: Iz davnih dana. Fragmenti dnevnika iz 1916—1917—1918— 1919. Forum (Zagreb), 1972. Knj. XXIII. Broj. 3. str. 326—328. [25] Uo. 330. [26] Lőkös István: Hidak jegyében. Bp., 1974. 123—124. [27] Elég például a kor legjelentősebb, európai távlatokban gondolkodó horvát költőjének, Antun Gustav Matosnak magyarsággal kapcsolatos nézeteit megemlíteni ennék 'kapcsán: „Pesta je karikatúra velegrada. U toj zemlji néma nista, sto me ne vrijeta. Podvala, »svindl« je tu drzavni sistem. Srfcija izvozi svinje, Ugarsika, izvozi Madzarice... I taj ... narod .. . demoralise i do krvi isisava moju otadzbinu!" (Pest a világváros (karikatúrája. Ebben az országban semmi sincs, ami ne sértene engem. A család, a »svindli« itt az államrend jellemző szisztémája. Szerbia disznókat exportál, Magyarország magyar nőket ... És ez a nép demoralizálja és szívja az én hazám vérét.") Misii i pogledi A. G. Matosa. Izbcwr tekstova, Indeks i objasnjenja M. Ujevic. Zagreb, 1955. 322. [28] „O Madzarima trebalo bi govoriti sa posve drugog gledista, nego sto se to kod nas tjera. Mi o Madzarima nemamo pojma. S njima cemo imati posla dok smo zivi, Madziare treba poznavati." Miroslav Krleza: Davni dani. Zapisi 1914— 1921. Zagreb, 1956. str. 471—472. [29] Miroslav Krleza: Petőfi i Ady dva barjaka madjarske knjige. I. h. 346.; magyarul: M. K.: Petőfi 'ós Ady a magyar irodalom két lobogója. (Részlet) Kortárs, 1973. 1. sz. 181. [30] A tanulmány ismertetésekor nem hivatkozunk külön a lapszámokra, illetve a megjelenés helyére és idejére. [31] Miroslav Krleza: Tuzaljka nad crkvom: Pred crkvama klecati, prositi. moliti, i bliznjeg kő sama sebe voliti. Graditi barsun i skerletne cvijetove, osvajati gradove, podjarmiti evijetove. Gubavce dvoriti, s ludarna vikati, cupati kose, od ocaja rikati. Graditi palace, iskapati kipove, vjecnost ispijati na plamene kipove. U cohi, bosonog, gladan, se skitati, slijepca na mostu za blagoslov pitati. Klati se, gostiti, smijati, trovati, u poroku sagnjiti, umorstva snovati. Gde viteska je luda koja táko moze da pronosi ti slavu, nerazgovjetni Boze? L.: Miroslav Krleza: Pet pjesama. Srpski knjizevni gliasnik NS, knj. XXXIV., br. 3., str. 174—175. Beograd, 1. 10. 1931. 221