Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

úr, Ante Tresic-Pavicic: Gondolatok és érzelmek hullámai, Starcevic Magyarofilek levelei, Kranjcevic válogatott versei, aztán néhány magyar könyv: Mikszáth, Jókai, Petőfi, Vörösmarty, Molnár Ferenc ..." Miroslav Krleza: Zászlók I. Bp., 1965. 107—108. Eredeti szövege: „Knjige, mnogo knjiga: »Posljednji Abeneerage« od Chateaubrianda. u prijevodu knjaza Nikole Crnogorskoga, libreto opere Karla Marie Webera »Strijelac vilenjak«, Monografija o Gradu Zagrébu, Adolfa plemonitoga Mosinsikoga, Jules Verne: »Dvadeset tisuóa mi'ljia pod morem«, Jules Verne: »Put inla Mjesec«, Josip Eugen Tomic: »Melita«, Zagorka: «Gospoddn Vladimir». Ante Tresic—

Pavicic: »Valovi misli i cuvstava«, Starcevic: »Fisma madzarolacah«, Kranjcevic: »Izabrane pjesme», nekoliiko madzarsfcih knjiga, Mikszáth, Jókai, Petőfi, Vörösmarty ... Ferenc Molnár..." Miroslav Krleza: Zastave, Joja u Glinu a Kamilo u Hungrikum. Forum (Zagreb). 1962. Godina 1. br. 4. str. 452. [4] Miroslav Krleza: A Glembay-család. Bp., 1956. 176. Eredeti szövege: »S bedema vidjela se u daljini dravska linijia, puna modrikaste vlazne pare, i zagledavsi se taiko s bedema u maglenu dravsiku penspektivu, doktor Krizovec razmisljao je o svojoj davnoj madzarskoj mladosti, kada je tamo prijeko na drugoj obali Drave ucio inapamet beskrajne heksametre o Mohacu. o sigetskome Leonidi Nikoli Subicu Zrinákome, o Vörösmartyjevom Arpadu s leopardovim krznom..." Miroslav Krleza: Glembajevi. Beograd, 1965. str. 201. (cirill) [5] Miroslav Krleza: A Glembay-család. Id. kiad. 200. Eredeti szövege: „Reynoldsovi portreti, interpretacija Rahmanjinova po kakvoj holandeskoj sviracici klavira, prvi uspjesi liriike Endre Adyja, to bijase ona... atmosfera, u kupoj je zivio doktor Ivan de Kerestes u misticnoj rasvjeti jednog autenticnog potomka staroga ostrogonskoga biskupa..." Miroslav Krleza: Glembajevi. Id. kiad. 226—227. [6] Vujicsics D. Sztoján: Ady és a szerbhorvát írók. Világirodalmi Figyelő 1958. 128—137.; franciául is: Ady et 'les écrivains serbo-croates. Acta Litteraria (Budapest) 1959. 185—201. [7] Bori Imre: A magyar, a szerb és a horvát avantgard. Megj. Szomszédság és közösség. Délszláv—magyar irodalmi kapcsolatok. Szerk. Vujicsics D. Sztoján. Bp., 1972. 437—438. [8] Krleza 1930-ban folyóiratban közölt, majd 1932-ben kötetben ;is megjelent Rilke-esszéjének egyik lábjegyzetében írja: „Egy kritikus, lírai költeményeimről szólva, Ady költészetéről írt ismertetőm ínyomán megemlítette, hogy meg kellene vizsgálni Ady esetleges befolyását az én költői fejlődésemre. Ady énrám soha és sehogyan sem hatott. Adyval voltaképpen igen későn ismerkedtem meg: Kilencszázhuszonkettő körül." Miroslav Krleza: Kirándulás Oroszországban. — Esszék. Bp., 1965. 392. [9] Vö.: Lőkös István: Tanulmányvázllat a Kerempuh-balladákról. Hevesi Szemle. 1974. 4. sz. 44—46. flO] L.: 3. sz. jegyzet fll] Miroslav Krleza: Moj obracun s njima. Zagreb, 1932. [12]. Uo.: 148—149.; magyarul a szövegrészt 1.: A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből. Válogatás hét évszázad írásaiból, összeállította és jegyzetekkel ellátta Kemény G. Gábor. Bp., 1962. 798. [13] Miroslav Krfeza: Moj obracun s njima. Id. Mad. 12.; magyarul: A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből. Id. kiad. 797. [14] A; pécsi hadapródiskola történetéből tudjuk, hogy aiz elméleti tárgyak között szerepelt a magyar nyelv és irodalom is. A követeflrnényrendszerrel kapcsolatosan érdemes idézni az alapelvet is: „A tananyagra nézve az elv az volt: keveset, de ezt alaposan." Garay Lajos: A pécsi magyar királyi honvéd hadapródiskola története. Pécs, 1939. 44—46. [15] Az említettékről adatszerűen vagy épp részletesebben szól 1922-ből való jeles tanulmányában: Petőfi i Ady dva barjaka madjarske knjige. Nova Evropa 1922. Knj. IV. Broj 11. str. 341—354. [16] Lőkös István: Miroslav Krleza és a magyar forradalmi törekvések. Meghallói a törvényeknek. Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből III. Szerk.: Szabod esi Miklós és Illés László. Bp., 1973. 77—82. 220