Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

Az atomon kívül mozgó elektronnál a részecske jelleg dominál. Ez abból következik, hogy itt az elektron nincs az atom egy hullámhosszával kommenzurábilis térbe „bezárva". Az elektronok és más mikrorészecskék mozgásának alaptörvényét a Schrődinger-egyenlet fogalmazza meg (1926). Ez jelenti az m tömegű mikrorészecske mozgásának alapegyenletét, melynek; — potenciális energiája: Ep — összes energiája (potenciális és kinetikai): E. Ezt az összefüggést fejezzük ki a '/' (pszi) hullámfüggvénnyel, amikor a részecske állapota időben nem változik: h

2 ( V v , & ip TV + To" + EP V = E V 8 7i" m \6x

2 Öy

2 dz

2 Ebből az összefüggésből adódó E értékek (sajátértékek) a mikrorészecske energiájának lehetséges értékei. Ez a megoldás — a klasszikus mechanika mozgásegyenleteitől eltérően — a mikrorészecske helyére vonatkozóan csak valószínűségi megállapításokat tartalmaz. A klasszikus mechanikában az egydimenziós m tömegű pontszerű test állapota, illetve mozgásának pályája x koordinátával és v sebességgel elvileg pontosan jellemezhető (p = mv impulzussal). Mikrorészecskéknél a hullámjelleg folytán nem pontszerű a részecske, s így nem írható le egy pont mechanikai értelemben vett trajektóriájával, hanem csak a Heisenberg-féle határozatlansági reláció segítségével. Heisenberg 1927-ben kvantummechanikai számításokkal kimutatta, hogy m tömegű test x koordinátája és p impulzusa (illetve v sebessége) csak olyan x + Ax és p + Ap (illetve v + Av) pontossági határon belül állapítható meg, amelyre alkalmazható a következő összefüggés: A x A p > h A x A v > h m Pl. vizsgáljuk meg az atomban levő elektron esetét, ahol az atom mérete 10"

8 cm, vagyis Ax = 10~

8 cm, az elektron tömege 9-10"

2

8 g, akkor a sebességbizonytalanság: 6,6-102

7 _ 1A

8 . J v = = 7 • 10

8 cm/s. 9 -102

8 • 10"

8 A fizikai mozgásforma értelmezésünk szerint az élettelen természet rendkívül gazdag megnyilvánulásait jelenti: — a részecskék mozgásának törvényszerűségeit; az atom alkotórészeinek mozgását, az atomkötelékbe nem tartozó részecskék mozgását, részecske-fizikai mozgásokat; 74