Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

egymás alatt és fölött, hanem egymás mellett, szorosan összefonódva és egymást áthatva találhatók meg minden mozgásformában" [10]. A tényleges megoldást az jelenti, ha pl.: az atommagok szintjén is megkülönböztetjük egymástól a magfizikát és a magkémiát. A magfizikánál az atommag energetikai viszonyait, kötési erőtereit, elektromos és egyéb tulajdonságait, a magkémiánál az atommagok minőségi átalakulásait figyelhetjük meg. Sematikusan ábrázolva a fizikai mozgásformák egy részleténél mutatjuk meg a fizika és kémia összefonódását: atomhéj és atomok és halmazok atommag molekulák mozgása mozgása mozgása Kémiai mozgás Ez a mozgási részlet is mutatja, hogy az atomhéj és atommag mozgásánál, az atomok és molekulák mozgásánál, a halmazok mozgásánál összefonódik egymással a fizikai és kémiai mozgásforma. A harmadik megoldási kísérlet a fizikából kizárja a molekuláris fizikát és átteszi a kémiába. Ennek megfelelően minden molekuláris mozgást a kémiai mozgások közé sorolnánk. Ez a megoldás nem vesz tudomást arról a reális tényről, hogy napjainkban a fizikának két ága létezik: molekuláris és szubatomáris. A negyedik megoldás szerint a kémia a fizikát két, egymástól függetletnül létező tudománnyá hasítja ketté. Ebben a megoldásban a tudományok általános sora a következő: relativisztikus kvantumfizika — kémia — klasszikus fizika. A relativisztikus kvantumfizika sehol sem érintkezne a klasszikus fizikával. A valóságban ennek éppen az ellenkezője tapasztalható. A klasszikus fizika nem szakad el a relativisztikus fizikától, hiszen határeseteik átmennek egymásba. „Ha pedig ez így van — írja Kedrov —, akkor a fizika két területe között nem lehet éles határvonalat húzni, nem lehet a kémiát korlátként a kettő közé állítani. Mert a fizika „közre" fogja a kémiát (Sz. L.), de a kémia nem választja azt szét két elszigetelt részre" [11]. Helytelen ez a megoldási kísérlet is, hiszen semmiféle alapja nincs annak, „hogy a fizika két fő területét megfosszuk jellemző közös alapjuktól" [12]. Az ötödik megoldási kísérlet szerint a kémia beékelődik" a fizika közé. Kedrov ezzel a megoldással ért egyet, ezt tartja egyedül lehetséges megoldásnak. „ . . . napjainkban a kémia beékelődött a modern fizikába (Sz. L.), s ennek következtében a fizika a maga rendjén két nagyobb, bár egymással szoros kapcsolatban álló részre tagolódott. ... a fizikai és kémiai mozgásformák, bár szervesen kapcsolódnak egymáshoz, mégsem egymás válfajai, s hogy mindegyikük individuális sajátosságokkal rendelke66