Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)
gette a fejedelem: „A Marosba vettetem... vagy a toronyból hányatom le . . ." Az életveszélyt ennyi utalással elég jelezni. S Diesterweget a 19. század „rebellisét" időnek előtte nyugdíjazzák. .. 1847-ben már kész a hamis vád — mint Apáczai ellen, csak a megfogalmazás más —: „szocialista-kommunista propagandát fejt ki", így az állam, az egyház pedig: a kereszténység ellenségének bélyegzi. . . A vádnak semmi alapja sincs. Diesterwegtől idegen a forradalom gondolata is, vallásos gondolkodású, mint felmenői: Rousseau és a filantropisták, deista, csak egyháztól független vallásoktatást akar az iskolákba, mert az „egységes nemzet" koncepcióját kifejező nemzeti iskola, a német nemzeti érdek ezt kívánja. Nacionalista, csak éppen nem szít gyűlöletet más népek ellen, mint ahogy az egyházak fölött álló vallásoktatással is a nemzet keretei között a felekezeti békét akarja . . . De, aki a felvilágosodás eszméit hirdeti az iskolában folyó deklamálás, biflázás helyett, a középkori kövület, a passzív iskola helyett „aktív" iskolát akar, annak nacionalizmusa, vallásossága sem kell a porosz — és tegyük hozzá: a mindenkori reakciónak. A 12 kötet bázlatos ismertetésére sem térhetünk ki. A vázlatos ismertetés méltatlan volna a hatalmas vállalkozáshoz. Részletes ismertetés pedig nem fér egy folyóirat keretei közé. Az egész életműre kívánjuk felhívni a magyár neveléstudomány művelőinek figyelmét. Jelzésképpen mégis annyit, hogy a 12 kötet kronologikus rendben adja Diesterweg munkáit, minden kötet a következő beosztás szerint: I. Tanulmányok, értekezések, II. Különféle (aktuális) témák, III. Könyvismertetések, IV. Észrevételek és megjegyzések (aktuális kérdésekhez). Ez a szerkezeti felépítés könnyen áttekinthetővé teszi az egyes köteteket és világosan mutatja Diesterweg pedagógiai gondolkozásának fejlődését, mindig következetes harcát a reakció ellen. Befejezésképpen említsük meg, hogy a nagyszerű vállalkozás gondozói között olyan nagynevű tudósok találhatók, mint Hans Ahrbeck, a hallei egyetem ny. professzora és Robert Alt a berlini egyetem professzora. 520