Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

összege csak 17 mm-t tett ki. Mi történt „Medárd napja" táján? 9-én este hideg tengeri front érkezett Közép-Európa fölé. Nálunk e napon száraz zivatart okozott, másnapra 44 mm-es esőt eredményezett. 11-re a napi középérték 12,4 fokra csökkent. Ám a „40 napos esőzés", ahogy a népi regula tartja, nem következett be. Napfényben bővelkedett a hónap, a 299 napfényes óra 85 órányi többletet jelentett. Az erdőőrök ugyanakkor azt jelentették, hogy elapadtak a források. Az erdei vadak a zöld füvek rágcsálásával enyhítették szomjukat. Egerben a június 4-i, a Mátrában a 10-i esőzést kísérte jégverés. 14—15-én sok volt a közlekedési baleset. A hivatalos fórum ezt úgy magyarázta; a nagy hőség ellen úgy védekeznek a volán mellett, hogy nagyobb sebességre kapcsolnak, így fokozzák a levegő hűtő hatását. Azt nem kutatják, vajon a nagy melegben nem tompulnak-e a reflexek? Július. „Hőhullám Európában". így jellemezhető a hónap eleje. A hőmérsékleti középérték 21,8 °C, ami csak 0,6 fokos pozitív anomáliának felel meg. A hónap a hőmérséklet alakulása szerint pontosan kétfelé osztható. 4-e és 10-e között különösen tikkasztó hőség uralkodott, 35—38 fokos maximumokkal. Ez Egerben azért volt elviselhető, mert hajnalra mindig 20 °C alá hűlt a levegő, egyetlen nap, 9-e kivételével, akkor a minimum 20,2 °C lett. Ezen időszakban Egerben 2 „forró napot" észleltek, éspedig 8-án 35,5 °C-t, 11-én pedig 35,8 fokot mértek, mely utóbbi az évi maximumot is jelentette. Budapesten 37,4 fokot mértek ekkor. E kánikulának a 15-én betört hidegfront vetett véget, ami záporesőt és zivatart hozott magával. A hónap második fele ellentétes képet mutatott. Szinte naponta záporozott. A 106,5 mm-es csapadékmennyiségből 100 mm az utolsó két hétre jutott. 18-án 26,8 mm-es, 25-én 17 mm-es volt az eső mennyisége, felhőszakadás formájában jéggel, zivatarral. A Kőlyuktetőn a jégverés a szőlőben 40—50%-os kárt okozott. A csapadék másfél hónapot késett. Augusztus. A hónap első hetében az évszaknak megfelelően alakult az időjárás, 20—24 fokos napi középértékekkel. Ezt követően ismét csapadékos, zivataros napok következtek, amit a 8-i felhőszakadás, zivataros esőzés vezetett be. E napon a lehullott csapadék mennyisége 48,5 mm volt. A jégverés károkat is okozott a szőlő-, a dohány- és a zöldségtermesztésben. A Dobó István Tsz 130 holdas szőlőjét alaposan megtizedelte. Hőségnap már nem akadt, 14 nyári nap többsége a hónap elején mutatkozott. A 19,7 °C középhőmérséklet kevéssel a törzsérték alá esett. A napsütéses órák száma is hiánnyal zárult. A nyári időjárás főbb jellemzői A hőmérsékletjárás szeszélyesen alakult. Június lett az év legmelegebb, egyben a legszárazabb nyári hónapja. Ez szokatlan jelenség. A csapadékos időszak kezdete másfél hónapot késett. A júniusi és a július eleji aszály károkat okozott a mezőgazdaságban. Hőhullám uralkodott 494